Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
1466 BAGI ZOLTÁN alakult ki az adott kérdésben a két felső grémiumban, akkor eljött az ideje, hogy a birodalmi városok képviselőinek is tudomására hozzák döntéseiket. A választófejedelmek tanácskozótermébe hívatták képviselőiket, és valamennyi rend jelenlétében a mainzi kancellár felolvasta ezt, majd kikérte véleményüket. Ha valamennyi kérdésben egyességre jutottak a rendek, akkor a kancellár egy választervezetet {Replik, consultum Imperii) fogalmazott meg a császárnak, melyet a három kúriában — rangjuk sorrendjének megfelelően — felolvastak. Amennyiben a határozat olyan stádiumba került, hogy a rendek oldaláról további kifogások nem voltak várhatóak, a mainzi kancellár letisztázta, és a rendekből álló delegáció az uralkodónak átnyújtotta a kért császári audiencián. Az alkancellár köszönetet mondott a rendek munkájáért és ígéretet tett a gyors válaszra. Az uralkodó a rendek válaszát tanácsadóival megtárgyaltatta, majd választ (Duplik) dolgoztatott ki, amelyet egy újabb audiencián nyújtott át a rendek képviselőinek. Ekkor hasonló módon, mint a kúriák közötti egyezkedéseknél, az uralkodó és rendek addig folytatták tárgyalásaikat, amíg mindkét fél számára megfelelő eredményt el nem értek. Az uralkodó és a rendek közösen szentesítették a gyűlés határozatait (Abschied, conclusum Imperii), majd ismét ünnepélyes körülmények között kihirdették.51 Ugyanezen koreográfia szerint zajlott le a birodalmi gyűlés 1597-1598 telén és tavaszán is. A Regensburgban összegyűlt rendek követei a propozíció felolvasása után két kérdésben értettek egyet. Egyrészt mindannyian úgy vélték, hogy az uralkodót nem hagyhatják támogatás nélkül. Másrészt megdöbbentette a követeket a császári előterjesztésben kért segély nagysága.52 A továbbiakban a választófejedelmek, illetve a fejedelmek kúriájában összeült53 rendeknek a császári propozícióval kapcsolatos azon álláspontját, továbbá tárgyalási stratégiáját mutatom be, amely során megfogalmazott véleményükkel és beadványaikkal döntően befolyásolták a birodalmi gyűlés munkáját és határozatait. 3. 1. A szász választófejedelem A választófejedelmek kúriájában a töröksegélyt illetően a császári akarat legfőbb támogatójának a lutheránus felekezethez tartozó August, szász választófejedelemi adminisztrátor54 számított. A protestáns rendek egy jó része szá-51 Uo. 101.; Aulinger, R.: Das Bild des Reichstages i. m. 209-217., 250.; Winkelbauer, T.: Ständefreiheit und Fürstenmacht, Teil 1. i. m. 317. 52 Stieve, F.: Die Politik Bayerns i. m. 365., 368. 53 Noha a birodalmi városok viselték bármilyen birodalmi segély, illetve adó terhének jelentős részét, mégis a döntéshozatalnál a két felső kúriával szemben akaratukat érvényesíteni nem tudták. Az 1582. évi augsburgi birodalmi gyűlésen a többségi elv érvényességének kérdése körüli küzdelem új formában tűnt fel. Ugyanis nem a kollégiumokon belüli, hanem a kollégiumok közötti szavazásnál a többség akaratának érvényességét kétségbe vonták a városok képviselői. Egy sor — a császári politikával szembeni — panaszuk miatt a városok kúriája megtagadta a kért és a választófejedelmek, illetve a fejedelmek által már jóváhagyott 40 Römermonat elfogadását. A konfliktus csak két évvel később került nyugvópontra, mikor Bajorország és Württemberg közvetítésével az udvar megszerezte a városok hozzájárulását is a birodalmi gyűlés döntéséhez. Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 158-159.; Aulinger, R.: Das Bild des Reichstages i. m. 211. 54 A reformáció korától adminisztrátor címet viseltek a szekularizált püspökséges protestáns kormányzói. Eugen Haberkern - Joseph Friedrich Wallach: Hilfswörterbuch für Historiker. Mittelalter und Neuzeit. München 1972. I. Bd. 26.
