Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
1402 SZ. SIMON ÉVA Délen a boszniai vilajet pozsegai szandzsákja tölthetett be hasonló szerepet. Az esetleges összefüggésekre Ágoston Gábor egy óvatos megjegyzésével már felhívta a figyelmet. 0 a kormányzóság 1580. évi létrehozását a Habsburgok magyarországi védelmi rendszerére adott válaszlépésnek véli.250 A hagyományos nézőpont ennek ugyan ellentmondani látszik, miszerint a boszniai beglerbégség feladata a horvát-szlavón védelmi rendszer bomlasztása volt, a bécsi irányra a budai pasa ügyelt.251 De vajon ez ilyen egyértelműen elválasztható lehetett az 1580-as évek elején is? Éppen akkor, amikor a nyugati előrenyomulás elakadt? Biztos, hogy nem.252 A podbreszti drávai átjáró megjelenése a stratégiai hászok között éppen erre hívja fel a figyelmet! A szlavóniai Várasd vidéke ekkoriban éppúgy a törökök igényterületeihez tartozott, mint a Zala megyei magyar Muraköz.253 A kizárólag a szigetvári szandzsák számára predesztinált út tehát elsősorban a nyugati irány lehetett: Felsőlendva vidéke. A portyák során pedig nemcsak a Vend-vidék, hanem Stájerország, Krajna254 és Karintia területeit is elérték. 255 De 250 ÁgOS ton G.: Törzsterület és végvidék i. m. 42. 251 Fodor Pál: A Temesvári vilajet a török hódoltságban. In: In memóriám Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs 1996. 199. 252 Az „átjárás" egyik bizonyítéka az 1579. évi rúznámcséban található — minden bizonnyal nem egyedülálló — adat, amely szerint egy eszéki szpáhi számára kiosztott javadalombirtok a pozsegai szandzsák kanizsai náhijéjében fekszik. De tudjuk azt is, hogy a boszniaiak portyái nem voltak új keletűek a vidéken. Az 1550-es évektől Verőce (Virovitica) és környékének elfoglalását követően a Dráva mentén már biztos, hogy elérték a Muraközt és a dél-zalai területeket is. Ugyanezt támasztják alá a későbbi közigazgatási átszervezések is. 1594-ben, amikor a szigetvári szandzsákot vilajetté fejlesztik, már hozzákapcsolták a pozsegai szandzsákot. De éppígy gondolhatunk az 1600-ban létesített kanizsai vilajet kiterjedésére is. A cél érdekében ekkor is könnyedén vonták össze a pécsi és szigetvári szandzsákot az ismét a boszniai beglerbég fennhatósága alá került pozsegai livával. Mindezek az adatok felvetik az igényt, hogy — hasonlóan a határokon átnyúló gazdaságtörténeti kutatásokhoz vagy a katonai végvidékek történetének, illetve a magyar-szlavón nemesi társadalom vizsgálatához — az oszmanisztikai kutatások se tekintsék a boszniai és a budai vilajet között húzódó Dráva folyót hermetikusan lezárt határnak. Mindehhez 1. ÖNB Mxt. 600. fol. 52. (MOL Filmtár W 144. tekercs); vö. Pálffy G: A Bajcsavárig vezető út i. m. 473.; Uő: Horvátország és Szlavónia a 16-17 századi Magyar Királyságban. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 9. (2002: 1-3. sz.) 107-121.; Dávid G: A Dél-Dunántúl i. m. 56.; Hazim Sabanovic: Bosanski pasaluk. Sarajevo 1982. 62.; a horvát-magyar kapcsolatok kutatásának historiográfiájára 1. újabban: Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004). Századok 139. (2005: 4. sz.) 1035-1046. 253 1580. szeptember 28-29-én Iszkender pozsegai szandzsákbéget éppen Várasd környéki portyájában zavarták meg a Zrínyi György, Nádasdy Ferenc, Batthyány Boldizsár és Veit von Hallegg szlavón végvidéki főkapitány (1568-1589) által vezette keresztény csapatok. Pálffy Géza: Egy szlavóniai köznemesi família két ország szolgálatában: A budróci Budor család a XV-XVIII. században Hadtörténelmi Közlemények 115. (2002: 4. sz.) 943-944. Az átjárás bizonyítékául szolgái a fent már említett 1580 körül keletkezett Joachim von Sinzendorf nevéhez kapcsolódó török térkép is, amely Várasd magasságában szintén átkelőt jelöl a Dráván. Pálffy G: Európa védelmében i. m. III. számú melléklet. 254 Vö. Vaskó Simoniti: Vojaska organizacija na Slovenskem v 16. stoletju. Ljubljana 1991. 4-23.; Ignacij Voje: Slovenci pod pritiskom turskega nasilja. Ljubljana 1996. 17-54. 255 Jobst Joseph von Thurn és Erdődy Tamás bán 1584 októberében, majd 1586 decemberében Karintiában csapott le a portyázó törökökre. Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Bp. 1987. 1271.; Sehszüvár szigetvári bég (1587-1588) 1587. évi Regede környéki portyájára: Petthő Gergely: Rövid magyar krónika. Kassa 1753. 129-130., ill. a bégre újabban: Acs Pál: Sásvár bég históriája. História cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. Hadtörténelmi Közlemények 115. (2002: 2. sz.) 381-388.
