Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
HÁSZOK A 16. SZÁZADI OSZMÁN TERJESZKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN 1391 irányban még szabad maradt. így a szigetvári és a székesfehérvári szpáhik harapófogóba foghatták Zala és Vas megye területét és a távolabbi vidékeket. A szandzsákbégeknek a ber uedzsh-i tahmin szisztéma szerint összeírt zalai hászai a fent elmondottak szerint jó előre racionálisan kiválasztott stratégiai pontoknak bizonyulnak. Összegezve tehát: az offenzív jellegűként meghatározott hászok a tervezett hadműveleti területek pontos megismerését szolgálták, valamint az adóztatás kiterjesztéséhez, a sorozatos portyákhoz biztosították a csapatösszevonások helyszínét és a kialakítandó „felvonulási" utvonalakat. Mindezzel a törökök további terjeszkedését tették lehetővé. Szinán utódai a zalai végeken: a két Ali A szigetvári szandzsák élére helyismerete miatt kiválasztott Szinán bég utóda, a temesvári vilajetből áthelyezett Ali (1571. jan.-1573. márc.) lett. Somogyi működése előtt a csanádi, majd a gyulai liva élén viselt hivatalt.210 Valószínűleg nem rendelkezett új szolgálati helyére vonatkozó korábbi tapasztalatokkal. 0 a szandzsákbégi erények közül a cselvetésben vitézkedett kiválóan. 1571. április 2-án súlyos kárt okozott a magyaroknak és a Kanizsához tartozó vártartománynak azzal, hogy egy Kapornak irányába indított portya során sikerült lépre csalnia Thury György kanizsai főkapitányt (1567-1571).211 További érdemei közé tartozik, hogy a zalavári hászok közelébe eső (!) Kapornak irányában sikeresen bővítette a törököknek is adózó sávot.212 Úgy látszik, a Porta azonban nem volt túlzottan elégedett tevékenységével, mert szigetvári működése alatt csupán minimális, 5000 akcsés fizetésemeléssel jutalmazta.213 Utóda, egy Szolnokról áthelyezett másik Ali (1573. márc-1579 vége?) viszont éppen 1574 januárjában tudott szert tenni 20 000 akcse emelésre, mondván: „fölöttébb igyekszik, hasznavehető embereket és lovakat tart, (s maga is) hasznavehető, tapasztalt veterán, aki a többi parancsnokoknál kiválóbb", és még a szandzsákjában felbukkanó, kárt okozni akaró gyaurokat is megfékezte.214 Nála sem volt tehát hiány a szandzsákbégi erényekből, és azokat — a magyar források tanúsága szerint — a zalai területeken is kitűnően tudta kamatoztatni.215 Működése idején lényegesen megszaporodtak a magyar adóztatás 210 Dávid Géza: A magyarországi török archontológiai kutatások lehetőségei (Arad-Gyulai szandzsákbégek). Történelmi Szemle 36. (1994: 1-2) 116. 211 Müller V: Thury György i. m. 84. 212 MOL E 158, 54. köt. 1572. 213 Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 162. 214 Uo. 163. Ali valóban tapasztalt katona volt, bár korábban elsősorban Magyarország északi szandzsákjaiban szolgált. Pályája viszonylag hosszan követhető. 1555-ben szolnoki fogolyötöd-szedő (emin-i pendzsik-i üszerá), 1558-1560-ban a budai vár azab agája és ugyanazon feladatkörben, 1560-ban szécsényi, 1570 előtt füleki, majd szolnoki bég. Fodor E: A szultán és az aranyalma i. m. 307., 302.; Dávid G: Mohács-Pécs 16. századi bégjei i. m. 73.; Dávid G: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 180.: 31. jegyz. 215 Ezt bizonyítja az ellene irányuló sok panasz. Takáts S. - Eckhart F - Szekfű Gy.: A budai basák i. m. 68-69., 103. Szokollu Musztafa budai pasa, hogy tapasztalt bégjét a békebontás következményei alól mentse, a portyák idejére általában budai tartózkodást igazolva biztosított számára „alibit".
