Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
1358 SZ. SIMON ÉVA A becsértéken szereplő szandzsákbégi hászok általános jellemzői 1552-1570 között aj A frissen létrehozott szandzsákok példája Bár a témára vonatkozó források viszonylag csekély számban állnak rendelkezésünkre, hiszen csak nagyon ritkán ismerjük az újonnan létesített szandzsákok első kormányzóinak részletes jövedelemlistáját, azt még e kevés adat ismeretében is bizonyosan állíthatjuk, hogy a szandzsákok első kinevezett elöljáróinak esetében a becslés alapján kivetett adó módszerét nem alkalmazták általánosan. A kérdés szempontjából legizgalmasabb reprezentatív adatok a rövid életű veszprémi szandzsák (1552-1558) fennállásának időszakából származnak. Ebben az esetben a vár török kézre kerülése és az első mírliva kinevezése között csupán egy bő hónap telt el.34 A bég részletes javadalomlistáját tartalmazó egyetlen fennmaradt jegyzék — bár azt az illúziót kelti, hogy a kinevezés körülményeit rögzíti, — csak 1554. február 14-én kelt.35 Belőle megtudhatjuk, hogy a ziámet-birtokosból szandzsákbéggé avanzsált Mehmed (1552-1558) előmeneteléből következően amúgy is alacsony — 201 100 akcsés —jövedelmének mintegy egyötödét, 37 500 akcsényit, becslés alapján utalták ki. Az összeg magában foglalta Veszprém város vásárpénzét és illetékeit 3000 akcse értékben, valamint 15 település adóját. A szóban forgó helységek nem teljesen újonnan kerültek az oszmán hadvezetés látóterébe. A forrásul szolgáló rúznámcse36 szakasz szerint, azok egy része korábban, az 1553 januárjától Fehérváron működő Arszlán bég javadalmai között már szerepelt, akkor is becslés alapján.37 Ebből arra következtethetünk, hogy Mehmed részére a birtokok kiutalására csak 1553-ban vagy az után kerülhetett sor. Sőt, a forrás arról is felvilágosítással szolgál, hogy a nevezett települések közül néhány Hajdar fehérvári míralaj kezéből jutott Arszlán tulajdonába,38 tehát semmiképp sem szerepelhettek Mehmed kezdeti javadalomjegyzékében, ha egyáltalán létezett korábbi jegyzék. Az oszmán gyakorlattól ugyanis nem volt idegen, hogy a javadalmakat tetemes késésekkel utalják ki.39 így előfordulhat, hogy Mehmed veszprémi bég szandzsákbégi hászainak kiosztására mintegy másfél éves csúszással került csak sor. A látszólagos időhúzás arra utal, hogy az első veszprémi bég esetében — hasonlóan Szulejmán és Báli budai pasa példájához — a névleges birtokok adományozásának oka nem volt más, mint a jövedelmében mutatkozó hiány kényszerű pótlása. Ezt a magyarázatot megerősíti az a tény is, hogy a Mehmed számára kijelölt új 34 Emlékeztetőül: Veszprémet 1552. június l-jén foglalták el Hadim Ali budai pasa csapatai. Az eseményre részletesen 1. Szántó Imre: Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon. Az 1551-1552. évi várháborúk. Bp. 1985. 96-102. 35 A forrásban az 1552. július 2-13. közötti időszak szerepel, mint a kinevező parancs dátuma. HHStA Krafft 284. fol. 96. MOL Filmtár W 166. tekercs); ül. Dávid Géza: A veszprémi szandzsák i. m. 28-29, 36 Értsd: a birtokosváltozások jegyzéke. 37 HHStA Krafft 284. fol. 21.; Köhbach, M.\ Die Eroberung von Fülek i. m. 221.: 107. jegyz. 38 HHStA Krafft 284. fol. 21., 96. 39 Hegyi K.\ „Aranyásó szpáhik" i. m. 110.
