Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
HÁSZOK A 16. -SZÁZADI OSZMÁN TERJESZKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN 1359 szandzsák területe még viszonylag kicsi volt, így hozama is gyenge lehetett. Mindennek viszont ellentmondani látszik két másik összetevő. Egyrészt az, hogy az első veszprémi bég a ziámet-birtokosok közül frissen kiemelkedő, ambiciózus személy volt, azaz olyan, aki számára egzisztenciális kérdést jelentett a hódolatlan területek bekebelezése. Másrészt viszont nem hanyagolható el az sem, hogy 1549-ben a magyar forrásokban már Veszprém megye egésze — Pápa kivételével — subiectus, azaz a törököknek alávetett területként szerepelt.40 1552-ben tehát a Veszprém székhelyű új központ csupán az adóhatáron belüli (!) előretolt bástya lett. Mindezek a tényezők a helyzet továbbgondolására késztetnek. Ugyanerre figyelmeztet néhány alább bemutatott további eset is. A kérdést tehát így tehetjük fel: vajon volt-e valami más oka is az ilyen csekély várható jövedelemmel szolgáló, hódolatlan régiók hász-birtokká tételének, mint a bégek fizetésében mutatkozó hiányok kompenzálása? Néhány évvel korábbról ismerjük a veszpréminél is rövidebb életű görösgáli szandzsák (1552-1555)41 első vezetőjének javadalmait. Az esztergomi szandzsákból 1552 márciusában áthelyezett Derjá bég (1552-1553?) azonban dacára annak, hogy újdonsült livája szintén a hódoltság legszélén feküdt, Mehmeddel ellentétben egyáltalán nem részesült igényterületek jövedelmében.42 (Itteni szolgálata után a határhoz szintén közel fekvő, de már 1546 óta fennálló simontornyai szandzsák élére került, ahol viszont egy idő múlva névlegesen összeírt javadalmakat is szerzett.) Görösgáli utóda, az éppen Simontornyáról érkező Ahmed bég (1553-1555) szolgálati hászai között ugyancsak nem találunk hódolatlan birtokokat.43 Azt viszont források hiányában sajnos nem tudjuk, hogy amikor Ahmed 1555-ben elhagyta Görösgált és a frissen létrehozott babócsai szandzsák első és egyben egyetlen kormányzójává lett (1555-1556), milyen összetételűek voltak javadalmai.44 A délnyugati régió fennmaradt kútfőiben ebben az időben becslés szerint felmért javak Ahmed bátyjának, a nagy kiterjedésű mohácsi-pécsi szandzsák akkori kormányzójának, a befolyásos és magas jövedelmet húzó Dervis bégnek (1547-1557) a birtokai között jelentek meg.45 40 Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján, 1531-1696. (Publicationes Vesprimienses 7.) Veszprém 1942. 24-25.; Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I—II. (A MOL kiadványai II.: Forráskiadványok 16.) Bp. 1990. II. 919. 41 A görösgáli szandzsák megszervezésére vonatkozóan: Dávid Géza - Fodor Pál: „Az ország ügye mindenek előtt való" A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544-1545, 1552). (História könyvtár, Okmánytárak 1.) Bp. 2005. 260.; Dávid Géza: Az első szegedi bég, Dervis életpályája. Aetas (1999: 4. sz.) 9.; Sudár Balázs: „Görösgal ostroma" 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. Hadtörténelmi Közlemények 115. (2002: 2. sz.) 355. Görösgal mint igazgatási központ valószínűleg nem vált be. Az 1554. évi dzsizje-defterben már kettős névvel, görösgáli és siklósi livának nevezik. Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp. 1960. 3. 1557-ben még Moháccsal egybefogva szerepel a forrásokban, majd teljesen eltűnik. Dávid G.: A Dél-Dunántúl i. m. 61.: 17. jegyz. 42 Derjá a korábban a mohácsi szandzsákhoz tartozó siklósi, görözsgáli, sellyei és vaskaszentmártoni náhijét kapta tartozékaikkal együtt. Birtokaira: HHStA Krafft 284. fol. 52-53. Nem birtokolt hódolatlan hászokat korábbi esztergomi állomáshelyén sem. HHStA Krafft 284. fol. 53. 43 HHStA Krafft 284. fol. 195. i 44 Dávid G: A Dél-Dunántúl i. m. 60-61.: 17. jegyz. Juttatása mindenesetre nem lehetett nagyon magas. Szendrői záimból frissen felemelkedőként 1545-1551 között a simontornyai szandzsák élén mindössze 200 000 akcse jövedelemmel bírt. Görösgáli működése során ez 250 106 akcséra emelkedett. Emecen, FM.- Sahin, 1.: Osmanh Tasra i. m. 62.; HHStA Krafft 284. fol. 195. 45 Krafft 284. fol. 427-428.
