Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Kerekes Dóra: Kémek Konstantinápolyban: a Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683-1699) V/1217
KÉMEK KONSTANTINÁPOLYBAN (1683-1699) 1219 csok hírszerző módszerei stb.) nem elegendők, a hosszú török vagy másként tizenöt éves háború idején (1591-1606) ugyanis a Habsburg-udvar sokszor maradt mindennemű híradás nélkül. Ennek leküzdése érdekében még a háború ideje alatt felmerült a gondolat egy, az eddigieknél megbízhatóbb, jobban és főleg rendszeresebben működő hírszerző szolgálat létesítésére. A kutatások jelenlegi állása szerint már a 16. század második felében kísérletek történtek egy rendszeres információs hálózat kiépítésére, de az első olyan dokumentum, amelyben e célt pontosan megfogalmazták a császári udvarban, 1602. március 1-jéről került ez ideig elő. Ebben Mátyás főherceg a következő sorokat írta Thurzó György bányavidéki főkapitánynak: „Nagyságos, őszintén kedvelt hívünk! Nem kételkedünk abban, hogy tudod, mily nagy jelentőségük van a hű és megbízható kémeknek. Arról értesültünk azonban, hogy eddig erről a dologról kevéssé gondoskodtak, különösen mivel azokat az új híreket, amelyek mostanában hozzánk érkeznek, nem megbízható emberek és kémek jelentik, hanem a [töröknek] adózó, szomszédos jobbágyoktól és más megbízhatatlan helyekről származnak. Ezekből pedig az ellenség szándékáról, készülődéséről és a jövőbeni felkészüléséről semmi bizonyosat nem érthetünk és tudhatunk meg, sőt sem Ocsászári Felsége, sem mi nem tudjuk meghozni és elintézni határozatainkat. Neked ezért jelen levelünkkel kegyesen megparancsoljuk, hogy Budán, Szigetváron, Nándorfehérváron, Szófiában és más távolabb eső török helyeken titokban hűséges embereket és megbízható kémeket, ne pedig végek közelében lakó adózó jobbágyokat törekedjél felfogadni és beszervezni, és azokat küldjed a török határra az ellenség céljainak kikémlelésére, valamint szándékainak megtudására és feltérképezésére. Amit pedig Neked jelenteni fognak, velünk idejében tudasd, és minket mielőbb értesíts, ha ilyen megbízható és hűséges kémek felfogadására alkalmat és lehetőséget látsz, s arról is, hogy vajon erre a célra mekkora kiadásokra, kifizetésére van szükséged."8 Az 1606. évi zsitvatoroki béke megkötése után, 1610-ben küldött a császári udvar ismét állandó követet Konstantinápolyba. Michael Starzer egészen más politikai helyzetben volt, mint elődei. Zsitvatorokkal ugyanis új fejezet nyílt a Habsburgok keleti diplomáciájának (Ostdiplomatie) történetében. A hosszú török háború lezárása után a Habsburg hadvezetés szempontjából a keleti front másodlagossá vált, és a nyugati háború veszélye miatt az oszmánokkal a béke minden áron való megtartása volt a cél. Starzer is azt tette, amit a velencei bailók már évszázadokkal korábban: rendszeresen küldött követjelentéseket, tájékoztatta a monarchia döntéshozóit a Porta politikájáról, Konstantinápoly diplomáciai életéről, az ott dolgozó külföldi diplomaták tevékenységéről. Starzer isztambuli jelenléte módot adott a Habsburg vezetésnek arra, hogy nyugati ellenfeleiről újabb információkat szerezzen be, és maga is tájékoztatást nyújthasson esetleges szövetségeseinek. 8 Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); E 196, Magyar Kamara Archívuma, Archívum famíliáé Thurzó Fasc. 24. No. 5. Pecsétes, eredeti. Ezúton köszönöm Pálffy Géza segítségét, aki felhívta figyelmemet a dokumentum létezésére, és magyar fordítását készülő „Végvári oklevéltár"-ából rendelkezésemre bocsátotta.
