Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Kerekes Dóra: Kémek Konstantinápolyban: a Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683-1699) V/1217
1218 KEREKES DORA volt azonban az információszerzésnek egy olyan aspektusa, amelynél kifejezetten céllá vált, hogy minél kevesebben értsék, tudják értelmezni. Általános értelemben véve az információszerzés, az információáramlás biztosítása már a 14. századi Itáliában fontos üzletágnak számított. Főleg Velence járt élen ebben.5 A 16. században pedig az uralkodói udvarok, az egyház és a kereskedőházak szolgálatában egyre több korreszpondens és hírágens tevékenykedett. A reneszánsz és a barokk térhódításával, a humanizmus, a reformáció és más szellemi irányzatok megjelenésével, illetve elsősorban a könyvnyomtatás feltalálásával és széles körű elterjedésével összefüggésben az információ mind fontosabbá és elérhetőbbé vált. Mindkettőt igen hamar a politika és a (politikai) propaganda szolgálatába állították, éppen ezért minden területen törekedtek a legális és illegális információszerzésre. A Habsburgok területein a legális információszerzést és az információáramlást jelentősen segítette a III. Frigyes császár alatt kialakult postaszolgálat, amely az ókori római és a nagy károlyi mintát követte, és eleinte a Taxis, később a Thurn és a Taxis családok kezében összpontosult.6 Európa információéhsége — például a kereskedőházak esetében — jelentősen nőtt, így megbízható, saját informátorokra volt szükségük, akár távoli tájakon is. így jöttek létre a Fugger-Zeitungok (1568-1605), később más, hivatalos hírkereskedők, mai szóval újságkiadók is voltak.7 Természetesen az uralkodók számára is fontossá vált, hogy a környező és a távolabbi területekről, főleg az ellenséges vidékekről megfelelő információval rendelkezzenek, így fizetett informátorokat küldtek, illetve „helyi munkaerőt" is foglalkoztattak ilyen céllal. Nem történt ez másképpen a Habsburg Monarchia esetében sem, amely Európából, de főleg az Oszmán Birodalomból egyre több információt szerzett be. Itt már kifejezetten a titkosságon volt a hangsúly. Az alábbiakban ennek az információszerző rendszernek a 17. század végi szervezetét és működését kívánjuk bemutatni. A rendszer kialakítása és működése a visszafoglaló háborúk koráig Már a 16. század vége felé kiderült, hogy a bécsi császári udvar által információszerzésre használt addigi módszerek (alkalmi kémek kiküldése, tolmá-5 A velencei információszerzésről rengeteg szakmunka született, mindet felsorolni lehetetlen lenne. Pl. Heinrich Kretschmayr: Geschichte von Venedig. Band I—III. Der Niedergang. Stuttgart 1905-1934.; Venezia, centro di mediazione tra Oriente e Occidente (secolo XV-XVI). Aspetti e problemi. A cura di Beck, Hans-Georg-Manoussacas, Manoussos-Pertusi, Agostino Vol. I. Firenze 1977.; Kurt Heller: Venedig. Recht, Kultur und Leben in der Republik 697-1797. Wien-Köln-Weimar 1999.; Ekkehard Eickhoff: Venedig, Wien und die Osmanen. München 1970.; Paolo Preto: Venezia e i Turchi. (Publicazioni délia Facoltà di Magistero dell'Università di Padova 20.) Firenze 1975. 6 Wolfgang Behringer: Im Zeichen des Merkur. Reichspost und Kommunikationsrevolution in der Frühen Neuzeit. (Veröffentlichungen des Max-Planck-Instituts für Geschichte 189.) Göttingen 2003; vö. Margarete Rehm: Information und Kommunikation in Geschichte und Gegenwart. http://www.ib.u-herlin.de/~wumsta/infopub/texthook/umfeld/rehm.html (a letöltés ideje: 2006. szeptember 1.) 7 1571-től Jeremiás Crasser és Jeremiás Schiffle Augsburgban már hírirodát üzemeltettek. Ujabban Barbaries Zsuzsa: A kéziratos „Neue Zeitungok" jelentősége I. Ferdinánd korában a „Nádasdy-Zeitungok" alapján. Történelmi Szemle 45. (2003) 175-199.; Uő: Die Sammlungen handschriftlicher Zeitungen in Mittel- und Südosteuropa in der Frühen Neuzeit. In: Spolecnost v zemích habsburské monarchie a její obraz v pramenech (1526-1740). Ed. Václav Bûzek - Pavel Kral. (Opera Historica 11.) Ceské Budëjovice 2006. 219-244.
