Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193
1208 RÉTHELYI ORSOLYA — az udvartartás jelentős részét viszont maga mellett tarthatta. Jellemző, ahogy az 1523. évi pozsonyi király találkozón a magyar urak Ferdinánd főherceg szemére vetik, hogy míg Jagelló Anna nem tarthat udvarában magyarokat, cseheket és lengyeleket, addig Mária királyné mind udvarában és konyhájában németeket (azaz főként osztrákokat), olaszokat és spanyolokat tart, ahányat csak akar." Megint más kérdés, hogy Magyarországra érve Mária kikkel bővítette ki a magyar nemességből udvarát, de ezzel a szemponttal, csak úgy, mint udvarának budai változásaival, egyik másik önálló tanulmány keretei között kívánunk majd foglakozni. Minden fogyatékosságával együtt a most bemutatott listából több általános megállapítás vonható le a Habsburg Máriát Budára kísérő udvartartással kapcsolatban. A 84 fős udvartartásban 18 nőt említenek, az udvarmesternőt, (többnyire) nemesi származású udvarhölgyeket, kamaráshölgyeket, szolgálókat. A hiányos adatokból nem lehet a nemzetiségi/nyelvi háttérre pontos arányokat felállítani, az mégis megállapítható, hogy az udvartartás nemzetiségileg vegyes összetételű volt. Legalább 18 személy volt németalföldi származású, legalább 28 személy (de valószínűleg ennél még jóval több) az osztrák tartományokból származott, legalább ketten a Magyar Királyságból valók voltak, és még legalább két (német ajkú) személy jött Erdélyből; az orvos pedig feltételezhetően olasz volt. A használt nyelvek közül a német és a francia dominálhatott. A forrás fent említett adata Anna és Mária udvarainak francia és magyar nyelvű udvarhölgyei közötti cseréről arra enged következtetni, hogy Mária közvetlen környezetében inkább a francia nyelv használata lehetett jellemző. A listában feltűnőek bizonyos hiányok. Máriának a jegyzék szerint megvolt minden fő udvari tisztségviselője (a listának a tisztségek hierarchiáját tükröző sorrendjében): udvarmestere, udvarmesternője, előmetélője {Fürschneider), (fő)étekfogója és istállómester egy személyben (Truchess/Stallmaister), pohárnoka (Schenk), és ceremóniamestere (Stäblmeister). Ugyanakkor hiányoznak a titkárok, pedig a későbbi évekből 11 királynéi titkár neve ismert, közöttük a neve alapján feltehetően németalföldi származású Hongville-i Vilmossal.100 Ez némileg meglepő, mivel a titkárok nem a kancelláriához, hanem személyesen az uralkodóhoz tartoztak.101 Szintén nincs a listán királynéi kancellár. Ez viszont nem meglepő, mert ez a poszt ősi jogon a veszprémi püspököt illette meg. Más kérdés, hogy ezt Mária esetében 1524-től a Párizsban tanult és franciául tudó Gosztonyi János győri püspök töltötte be, feltehetően éppen francia nyelvtudásának köszönhetően. Nem szerepel a listában és a későbbi években sincsen nyoma királynéi tárnokmesternek vagy kamarásmesternek. Meglepő a listában a királynéi kápolna személyzetének hiánya is. A káplánon kívül nem szerepel egyházi személy, tehát feltételezhetően a királynéi kápolna személyzetét, és ennek 1522-tól Thomas Stolzer vezetése alatt álló kórusát később nevezhették ki. még Spiess, K-H.: Unterwegs i. m. 33. és 82. jegyz. Magyar példát hoz bevezetőjében Koltai András, amelyben Rákóczi Zsigmond német feleségének, Pfalzi Henriettának házassági szerződésében rögzítették a menyasszonnyal érkező udvartartás személyeit. Koltai A.: Magyar udvari rendtartás i. m. 40. 99 Krzysztof Szydlowiecki kancellár naplója i. m. 135. 100 Kubinyi A.: Mária királyné udvartartása i. m. 14. 101 Kubinyi András: A királyi titkárok II. Lajos uralkodása idején. Gesta 6. (2006: 1. sz.) 3-22.
