Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193
A KIRÁLYNÉI UDVARTARTÁS KEZDETEI 1209 Annak ismeretében, hogy Mária királynénak a zene mellett a vadászat volt egyik fő szenvedélye még furcsább a vadászathoz kapcsolódó tisztségek hiánya.102 A királynéi udvartartás működése A királynéi udvar személyi összetételéhez és szervezetéhez szorosan kapcsolódó terület az udvartartás szervezete és működése. Ennek kutatására legalkalmasabb források az udvari rendtartások.103 Az udvari rendtartás írásban rögzíti az ott szolgálók feladatait és kötelességeit, ezáltal az udvar mindennapi működésének kereteit adja meg.104 Általában különböző részekből áll, különválasztva az udvar egyes részlegeit (például a női udvartartást, a konyhát, az istállót stb.).105 Míg az udvar személyi összetételére az elszámolások és udvari listák hiányában is össze lehet gyűjteni bizonyos adatokat oklevelekből, követjelentésekből és más típusú forrásokból, az udvar működésére vonatkozóan rendtartások hiányában gyakorlatilag csak spekulálni lehet, főként különféle beszámolók alapján. Annál nagyobb tehát a kísértés, hogy a rekonstrukciónál felhasználjunk az innsbrucki rendtartásokat. Mária udvarára, illetve a „királynék" közös udvartartásáról az 1521 előtti időszakból több, a női udvar működését szabályzó „Frauenzimmer-rendtartás" maradt fenn. Ezek közül a leggazdagabb, 1519-ből származó forrást Paul-Joachim Heinig elemezte és tette részlegesen közzé.106 Jacqueline Kerkhoff szintén kiadta és elemezte ugyanezt a rendtartást (Ordnung Hofmaisters und Hofmaisterin wie das Frauenzimer verwart sol werden), továbbá két másik, 1516-ból és 1517-ből fennmaradt szöveget is.107 Ezek közül az 1519. évi udvari rendtartás I. Miksa császár halála után keletkezett, mivel az új uralkodónak meg kellett erősíteni vagy meg kellett változtatni az addigi rendtartást, ugyanakkor az udvari személyeknek hű-102 Más adatokból tudjuk, hogy Jakob von Stamps 1523-tól istállómesteri és udvari vadászmesteri tisztséget töltött be. Heiss, G.: Maria von Ungarn i. m. 435. Mária királyné Németalföldre utazása után magyaróvári kapitány és mosoni ispán lett. Kenyeres I.: A királyi és királynéi „magánbirtokok i. m. 1128. 103 A forrástípusnak nagy irodalma van. A Residenzen-Kommission egy teljes kötetet szentelt a témának: Höfe und Hofordnungen 1200-1600. 5. Symposium der Residenzen-Kommission der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, verantstaltet gemeinsam mit dem Deutschen Historischen Institut Paris und dem Staatsarchiv Sigmaringen (Sigmaringen, 5. bis 8. Oktober 1996). Hrsg. Holger Kruse - Werner Paravicini. (Residenzenforschung 10.) Sigmaringen 1999. 104 L. még Koltai András előszavát a műfaj sajátosságainak összefoglalásával: Koltai A.: Magyar udvari rendtartás i. m. 7-57. 105 Kirchner-Kanneman, A.: Organisation i. m. 238-239. 106 Heinig, J.: Ein Ordnungsentwurf i. m. 311-323. Ugyanezt a forrást használta Annelies Gatt és Gernot Heiss is. 107 „Vermerkht die Ordnung wie es pey der Khunigin zu Hungern Frau Maria gehallten soll." (1516. januar 31.) ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban HHStA), Maximiliana inv Nr: 38. fol. 88r-90v. Részben kiadva: Kerkhoff, J.: Maria van Hongarije i. m. 263-265.; „Ordnung beder Kaiserin unnd Konigin wie sy zu Steyr unndterhallten werden sollen." (1516. december -1517. március). ÖStA HHStA Maximiliana inv. Nr. 38. fol. 97r-102r., fol. 31r-36r., fol. 42r-47r. Részlegesen kiadva: Kerkhoff, J.: Maria van Hongarije i. m. 266 -274. A szövegből v«tt idézetek Kerkhoff kiadásából származnak.
