Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193
A KIRÁLYNÉI UDVARTARTÁS KEZDETEI 1199 Anna és Mária Innsbruckban közös udvartartásban éltek. Az utazásra azonban különválasztották, hogy az udvartartásból kik utaznak Anna kíséretében Linzig és kik mennek tovább Máriával Budára. Az iratból hiányzó öt fólió — a szöveg-kontextusból kikövetkeztetve — feltehetően az Annát kísérő udvari személyzetet sorolta fel. Nagyon sajnálatos ennek a résznek a hiánya, mivel éppen ezzel lehetne többet megtudni Anna udvartartásának nemzetiségi, nyelvi, szociális összetételéről, majd ezt összehasonlítani Máriáéval. Ferdinánd és Anna esküvőjére végül 1521. május 26-án került sor Linzben, a három napig tartó ünnepség után Habsburg Mária udvartartásával és a kíséretében lévő urakkal elhagyta Linzet. A diplomáciai tárgyalásokban megegyezettek szerint a menet a Pozsonyhoz legközelebb eső határvárosba, a Duna menti Hainburgba tartott, hogy ott átadja a menyasszonyt vőlegényének.31 A népes és pompás esküvői menetet az országhatáron a magyar udvari arisztokrácia küldöttsége várta, élén Perényi Imre nádor özvegyével, Kanizsai Dorottyával.32 Innen — teljesen megfelelően a korabeli gyakorlatnak — az ünnepi menet a magyar urakkal és hölgyekkel kiegészítve folytatta útját Pozsonyba.33 Az eredeti elképzelések szerint az országhatáron, illetve az ahhoz legközelebb eső nagyvárosban, Pozsonyban várta volna menyasszonyát II. Lajos is, de a török csapatok támadása az ország déli határán meghiúsították e terveket. Lajos király képviseletében ezért végül György brandenburgi őrgróf és Szatmári György pécsi püspök fogadták Máriát. A jegyzék szerint Máriát udvartartása tagjaként az útra mintegy 84 fő kísérte. Ebben szerepelnek a teljes udvartartást alkotó két nagy csoport képviselői: az udvari méltóságok és a szolgáló személyzet. Az udvari méltóságok között első helyen az udvarmester, Hans von Lamberg Herr zu Saunstain és az udvarmesternő, Elisabeth Gräfin zu Salm (geborene Freiin von Roggendorf) szerepelnek. Mindketten Mária bizalmi emberei közé tartoztak, akikkel a későbbi években is tartotta a kapcsolatot. Mária a mohácsi vereség után való menekülése közben Hans von Lambergnek, akkor már Ferdinánd főherceg tanácsosának, írta meg a vészterhes híreket és figyelmeztette őket a török támadásra.34 Ami-31 Heilingsetzer, G.: Ein Baustein i. m. 70. A házasságokat megelőző tárgyalásokra 1. Spekner Enikő tanulmányát a releváns szakirodalom összefoglalásával. Enikő Spekner: Die Geschichte der habsburgisch-jagiellonischen Heiratsverträge im Spiegel der Quellen. In: Maria von Ungarn i. m. 23-44. 32 L. IL Lajosnak Kanizsai Dorottyához, Perényi Imre nádor özvegyéhez címzett levelét: MOL DL 47422. A levélben II. Lajos megkéri a nagyságos asszonyt, hogy a király költségén, az alkalomhoz illő pompával és kísérettel utazzék haladéktalanul Pozsonyba az ott Mária érkezésére összegyűlt urakhoz és hölgyekhez. Azokkal együtt, de azok között az első helyet elfoglalva vonuljon majd át Hainburgba a rövidesen megérkező Mária elé. Lajos a május 18-án keltezett levélben leírja, hogy nővére, Anna és Ferdinánd főherceg esküvőjét május 26. körül fogják megkötni Linzben, továbbá, hogy Mária tizenöt nappal később (június 10.) fog Hamburgba érkezni. Lajos biztosítja Kanizsai Dorottyát, hogy miután elkísérték Máriát Pozsonyba, még marad elég idő arra, hogy a nagyasszony Bátori István nádor Zsófia mazóviai hercegnővel kötendő esküvőjén is fogadja a menyasszonyt az országhatáron. 33 A fent idézett oklevélben említett két eseten kívül ezt a királyi nászmenetekkel foglakozó szakirodalom is megerősíti. „Zuerst wurde die Braut von ihren Verwandten mit grossem, prächtig geschmückten Gefolge zum Ausschiffungshafen oder zur Lnadesgrenze gebracht und dort mitsamt ihrer einheimischen Begleitung verabschiedet." Karl-Heinz Spiess: Unterwegs zu einem fremden Ehemann. Brautfahrt und Ehe in europäischen Fürstenhäusern des Spätmittelalters. In: Fremdheit und Reisen im Mittelalter. Hrsg. Irene Erfen - Karl-Heinz Spieß. Stuttgart 1997. 26. 34 Maria levele Hans von Lambergnek, 1526. augusztus 31., Neszmély: Karl Oberleitner: Österreichs Finanz- und Kriegswesen unter Ferdinand I. vom Jahre 1522 bis 1564. Archiv für Kunde österreichische Geschichts-Quellen 22. (1860) 124.
