Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193
1200 RÉTHELYI ORSOLYA kor 1531-ben Mária elhagyta a közép-európai régiót, hogy V Károly helytartója legyen Németalföldön, ragaszkodott hozzá, hogy Elisabeth Salm kísérje udvarmesternőként, annak ellenére, hogy a grófnő akkor már évek óta Jagelló Anna udvartartásához tartozott.35 Mária női udvartartásának az ún. „Frauenzimmer"-magját hat nemes hölgy alkotta.36 a listán előfordulási sorrend szerint: „Frau Perseresserin, Junckfrau Katherina Poytiers, Barbara von Maydburg, Maria Serff, Landenbergerin, Schweckowitzin, Perseresserin tochter".37 Első helyen áll a listán a forrásokban általában „Frau Perseresserin" néven említett hölgy. Fontosságát nemcsak a listán szereplő első helye jelzi, hanem két férfiből és egy nőből álló saját szolgáló személyzete is. Funkcióját jelző neve bizonyára a francia dajka, nevelőnő szóból eredeztethető.38 A hölgy Németalföldről jött Mária kíséretében és más forrásokból kiderül, hogy azonos a nemesi származású Frau von Bailleul-lal.39 Innsbruckban Mária nevelője volt. Az udvarban betöltött jelentős szerepét jelzi például, hogy 1517-ben ő nyújtotta át az ajándékot II. Lajos követeinek Steyrben. Szóba kerül, hogy Mária udvarmesternője lesz Innsbruckból Budára utazásának idejére.40 A jelek szerint Magyarországon is Mária mellett maradt, és lehetséges, hogy egy ideig a királyné udvarmesternője is volt. Ezt alátámasztja a királyi pár udvari festőjének, Hans Krellnek egy számlája Lajos király adósságairól. A számla felsorolásában szerepel egy portré-pár, amelyet Krell 1522-ben Prágában készített Lajosról és Máriáról a németalföldi Margaréta asszonynak, Mária királyné egykori udvarmesternőjének.41 A Bailleul család több tagja töltött be fontos bizalmi pozíciót Mária udvarában. A Perseresserin leánya, Margarethe von Bailleul Innsbruckban udvarhölgye volt, és Budára is elkísérte úrnőjét. Még Innsbruckban hozzáment Hans 35 Heiss, G.: Politik und Ratgeber i. m. 179. Mária Németalföldre utazásához választott udvarmesternőjének kérdése nem kis feszültséget okozott, és visszatérő téma volt ez időben a Habsburg-testvérek levelezésében. Mária annak ellenére ragaszkodott Elisabeth Grafin zu Salmhoz, hogy ő megígérte, jelen lesz a várandós Jagelló Anna szülésénél. Laetitia V. G. Gorter-van Royen: Maria van Hongarije régentes der Nederlanden. Een politieke analyse op basis von haar regentschapsordonnanties en haar correspondentie met Karel V Hilversum 1995. 125. 36 A többféleképpen értelmezhető „Frauenzimmer" kifejezést a forrásokból kiindulva a teljes női udvartartásra, tehát az udvarhölgyekre, kamaráshölgyekre és a hozzájuk tartozó szolgáló személyzet csoportjára utaló fogalomként használom, illetve a női udvartartás lakóhelységeire. Ez nem egyezik meg a 17. századi magyar rendtartásokban használt fraucimer, vagyis „előkelő származású udvarhölgy" kifejezéssel. A német Frauenzimmer kifejezés lehetséges értelmezéseire 1. Paravicini, W: Das Frauenzimmer i. m. 13-15. 37 A forrás kategória megjegyzése szerint Máriát lóháton hat nemes hölgy kíséri („frau Maria soll haben VI edl Reyttend Junckfrauen"), fol. 36r. 38 Heiss, G: Königin Maria i. m. 423. 39 Frau Bailleul férjével, fiaival és leányával együtt kísérte Máriát 1514-ben Németalföldről Bécsbe. Kerkhoff, J.: Maria van Hongarije i. m. 25. 40 Heiss, G.: Königin Maria i. m. 423. 41 „Mer im 1522. jar irer baider khunigl. maj. abgunderfehen, wie die obgemeltn, das sein maj. frawen Margrethn, Niederlenderin, meiner genedigisten frawen ir. maj. hofmaisterin gewest, geschenkht; darfur 30 shokh." A számla kiadása: Kurt Löcher. Der Maler Hans Krell aus Crailsheim in den Diensten des Markgrafen Georg von Brandenburg-Ansbach und König Ludwigs II. Von Ungarn. Jahrbuch des historischen Vereins für Mittelfranken 97. (1994-1995) 151-186., ül. az idézett hely: 170. Itt Löcher Margarethát — tévesen — Ausztriai Margit németalföldi helytartóval azonosítja. Későbbi tanulmányában ezt korrigálja, és Mária udvarhölgyei egyikeként azonosítja a festmények tulajdonosát. Kurt Löcher: Hans Krell - II. Lajos magyar király és Habsburg Mária udvari festője. In: Habsburg Mária [Katalógus] i. m. 64.
