Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193
1196 RÉTHELYI ORSOLYA dését.16 A királynéi udvar átfogó elemzéséhez alapvető fontosságú mind a királynénak és udvarának a kor politikai életében betöltött szerepének elemzése, mind a királynéi birtokok és jövedelmek áttekintése, ezekre azonban jelen tanulmány keretei között érthetően nem kerülhet sor.17 Habsburg Mária budai udvartartásának kezdetei Jelen tanulmány Habsburg Mária magyar királyné budai udvarával foglalkozik, mégpedig elsősorban annak személyi összetételével és az udvar szervezetével. A magyarországi középkori források fent említett hiányosságai az udvarkutatót más megoldások keresésére ösztönzik. A késő középkori magyar királynéi udvarról sem rendelkezünk rendtartásokkal, udvartartási listákkal és elszámolásokkal, Mária azonban a Budára költözését megelőző években gazdagon dokumentált udvarokban nevelkedett. A budai királynéi udvar rekonstruálásánál egyrészt számba kell venni és fel kell dolgozni ezt az ez ideig magyar szempontból kevéssé vizsgált forrásanyagot. Ugyanakkor kritikus vizsgálat alá is kell vetni az eredményeket annak eldöntése érdekében, hogy mennyiben lehet párhuzamokat vonni két különböző ország egymástól eltérő típusú udvara között. Mint említettük, kevés forrás árulkodik a középkori udvarok női részének felépítéséről és működéséről Magyarországon. A budai királyi udvarnak 1525-ből és 1526-ból fennmaradt számadástöredékei nem tartalmazzák a királynéi udvartartás kiadásait.18 A budai királyi udvarban viszont az ősi gyakorlaton alapuló hagyomány is problematikus, ahogy erre Kubinyi András is többször felhívta a figyelmet, mivel a késő középkori magyar államban a királynék jelenlétének gyakran rövid időszakait hosszú királyné nélküli évtizedek váltogatják.19 Következésképpen a királynéi udvartartás működése sem tekinthetett vissza folyamatos gyakorlatra. Habsburg Mária esetében például 1521 augusztusában történt Budára érkezésekor az anyósa, Anna de Foix 1506-ban bekövetkezett halála óta eltelt tizenöt esztendőben nem volt a budai udvarban királyné, tehát királynéi udvartartás sem. Ennek ellenére sem mondható, hogy ne lettek volna nők az udvarban, a királyi gyermekeknek, az anyjuk halálakor három éves Jagelló Annának és az újszülött Lajosnak ugyanis külön udvartar-16 L. pl. az alábbi felsorolásban Mária kamaráshölgyei között a nem nemesi származású Fuchs kisasszonyt, akit 1526-ban Mária udvarmestere, Hans Pock von Labris vett feleségül. 17 A Habsburg Mária kapcsán közzétett eddigi, jelentős eredményekre: Gemot Heiss: Politik und Ratgeber der Königin Maria von Ungarn in den Jahren 1521-1531. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 82. (1974) 119-180.; Uő: Die ungarischen, böhmischen und österreichischen Besitzungen der Königin Maria (1505-1558) und ihre Verwaltung. Erster Teil: Überblick 1521-1548. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs (továbbiakban MÖStA) 27. (1974) 61-100. Zweiter Teil: Die Besitzungen. MÖStA 29. (1976) 52-121., ill. Kubinyi András idézett cikkei, valamint Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok" a 16. században. Századok 138. (2004) 1103-1148. 18 Erre bizonyítékul szolgál egy oklevél is, amely a királynéi konyhára szállított élelmiszereket sorol fel, ami azonban nem jelenik meg a királyi udvar számadáskönyvében. Kubinyi A: A királyi udvar élete i. m. 310. 19 Kubinyi A: Mária királyné udvartartása i. m. 13.; Orsolya Réthelyi: Ambiguous loyalties? Mary as Queen of Hungary (1521-1526). In: Actes du Colloque consacré au 500e anniversaire de la naissance de Marie de Hongrie. Mariemont, 11-12 novembre 2005. (megjelenés alatt)
