Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193
A KIRÁLYNÉI UDVARTARTÁS KEZDETEI 1197 tása volt, amihez nők is tartoztak. Információ-töredékek állnak rendelkezésünkre egyes személyekről. Tudjuk például, hogy a gyermekek udvartartásának élén gersei Pethő János állt, Szálkai László igazgatta a királyné/királyi gyermekek birtokainak egy részét.20 Adatok maradtak fenn arra is, hogy Jagelló Anna dajkája a budai bíró felesége, Ursula Pemfflinger volt, akinek gyermekei később, mind a budai, mind a bécsi udvarban fontos pozíciókat töltöttek be.21 Az udvartartás további személyeiről azonban csak hiányos ismeretekkel rendelkezünk, működéséről pedig egyáltalán nem maradt fenn leírás. Jagelló Anna 1515 nyarán hagyta el udvartartása kíséretében Budát, a bécsi királytalálkozó keretében rendezett kettős házasságkötésre. I. Miksa császár meggyőzte II. Ulászló királyt, hogy leányát hagyja Ausztriában, hogy Máriával közös udvartartásban nevelkedjen a házasság valós létrejöttének időpontjáig, mivel a Habsburg-politika számára fontos volt Annát kivonni a királylány kezére szintén pályázó Szapolyai János erdélyi vajda érdekköréből.22 Máriát nagyapja, I. Miksa már az előző év elején Németalföldről Ausztriába hivatta, ahova 1514 júniusában meg is érkezett. A kettős házasságkötés után a királylányok eleinte különálló udvartartását Miksa utasítására összevonták.23 Az udvar eleinte Bécsben volt, majd 1517 márciusára átköltözött Innsbruckba. A királynék 1517 és 1521 vége között négy évet töltöttek együtt a kényelmes és reprezentatív innsbrucki Neuer Burghan. 24 Habsburg Máriának és Jagelló Annának bécsi és innsbrucki udvartartása gazdagon dokumentált, udvari rendtartással, rendszeresen lejegyzett udvari személyzeti lajstromokkal, elszámolásokkal és levelezésekkel. így érthetően többen foglakoztak az innsbrucki udvartartás forrásaival.25 A források legszélesebb rétegét a holland Jacqueline Kerkhoff dolgozta fel Habsburg Mária udvartartásairól írt doktori értekezésében. Kérdéses, hogy az ifjú II. Lajos király udvartartásában milyen mértékben voltak jelen nők az 1515 és 1521 közötti időszakban. Egyrészt a későbbi királyi 20 Kubinyi András: Szálkai László esztergomi érsek politikai szereplése. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Bp. 1999. 150. 21 II. Ulászló király címeradományozó oklevél a királyi gyermekek udvarmesterének. Érszegi Géza: Gersei Pethő János címereslevele (1507. szeptember 22., Buda). In: Habsburg Mária [Katalógus] i. m. 150.: 1-18. Gersei Pethő Jánost Lajos király még 1519-ben is udvarmesterének nevezi. L. II. Lajos király oklevelét Vas vármegye hatóságának, 1519. szeptember 21., Buda: Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL), Diplomatikai Levéltár (DL) 93800. A Pemfflinger családról bővebben még alább szólunk. 22 Hermann Zsuzsanna: Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. Adalék a Habsburgok magyarországi uralmának előtörténetéhez. (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat 21.) Bp. 1961. 29. 23 Jacqueline Kerkhoff: Maria van Hongarije en haar hof [Habsburg Mária és udvara] 1505-1558. Phil. Diss. 2005. 31-32. Jacqueline Kerkhoff disszertációja várhatóan 2007-ben kerül kereskedelmi forgalomba: Jacqueline Kerkhoff: Maria van Hongarije en haar hof 1505-1558. Hilversum 2006. Mivel a tanulmány írásakor ez még nem történt meg, itt a védésre kiadott kötet oldalszámaira hivatkozom. 24 Georg Heilingsetzer: Ein Baustein zur Entstehung der Habsburgermonarchie. Die Hochzeit Erzherzog Ferdinands in Linz (1521). In: Kaiser Ferdinand I. 1503-1564. Das Werden der Habsburgermonarchie. Kunshistorisches Museum 15. April bis 31. August 2003. Hrsg. Wilfried Seipel. Wien-Milano 2003. 68. 25 Annelise Gatt: Der Innsbrucker Hof zur Zeit Kaiser Maximilians I. (1493-1519). Ungedr. Phil. Diss. Innsbruck 1943.; Gernot Heiss: Königin Maria von Ungarn und Böhmen (1505-1558). Ihr Leben und ihre wirtschaftlichen Interessen in Osterreich, Ungarn und Böhmen. Ungedr. Phil. Diss. Wien 1971.; Paul-Joachim Heinig: „Umb merer zucht und Ordnung wällen". Ein Ordnungsentwurf für das Frauenzimmer des Innsbrucker Hofs aus den ersten Tagen Kaiser Karls Y (1519). In: Das Frauenzimmer i. m. 311-323.
