Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Mária: Magyar-olasz kapcsolatok az első világháború után. Guidó Romanelli magyarországi küldetése (1919. május-november) I/103

GUIDO ROMANELLI MAGYARORSZÁGI KÜLDETÉSE 1919-BEN 121 állású tiszt volt, energikus, tettrekész, kalandos szellemű, öntörvényű személyiség, kiváló lovas.92

Nemcsak a magyarokkal, hanem a különböző bécsi képviseletekkel is sikeresen működött együtt. Többször megbeszélést folytatott például Eugène-Henri Hallier tábornokkal, a francia misszió vezetőjével, Thomas Montgomery-Cuninghame ezredessel, az angol katonai bizottság fejével, valamint Valfrè di Bonzo pápai nunciussal is. Mindvégig élvezte parancsnoka, Roberto Segre tábornok támogatását.93 Magyarországi humanitárius tevékenysége tetőpontjának az olasz főparancsnokság is a június 24-i ellenforradalmi felkelés résztvevőinek megmentését tekintette.94

Népszerűségét kétségkívül a Kun Bélával történt 1919. június 26-i jegyzékváltása alapozta meg. A külügyi népbiztos ugyanis a két levelet másnap a Népszavában megjelentette. Az eset jelentőségét növeli, hogy Romanelli, aki budapesti tevékenysége során általában Segre utasításait követte, június 24-27. között saját belátása szerint cselekedett, nem állt kapcsolatban parancsnokával.95 Az ellenforradalmárok megmentése. A jegyzékváltás Az 1922-ben megrendezett Romanelli-ünnepségek idejére már legendává váló történet szerint 1919. június 26-án, a rosszul szervezett, ezért néhány óra alatt levert felkelés után egy nappal az olasz alezredes a statáriális bíróság által az Oktogon lámpavasain akasztásra ítélt96

ellenforradalmárok megmentése érdekében az alábbi francia nyelvű jegyzéket küldte Kun Bélának:97 92 Enzo Santarelli:

Italia e Ungheria nella crisi postbellica (1918-1920). Urbino, Argalia, 1968. 139. 93 Segre 1919. november 2-án kitüntetésre terjesztette fel Romanellit. November 7-i jelentésében a következőképpen értékelte tevékenységét: „Miután 1919. május 16-án, a kommün idején a budapesti misszió élére került, Romanelli alezredes hatékony és megfontolt magatartásával hozzájárult Olaszország humánus hírnevének erősítéséhez. A háborús konfliktus lezárulása utáni időszaknak megfelelően, az országot új színben feltüntetve, sikeresen folytatta elődei, Pentimalli őrnagy és Murari ezredes munkáját. Humanitárius tevékenysége Kun Béla kormányához június 26-án intézett levelével érte el tetőpontját, amelyről egyértelműen kijelenthetem: annak a tervnek a megvalósításához vezető első lépések egyikeként értékelem, amelyet budapesti missziónk feladatának tekintettem." AUSSME, E-15, 68/1. 5339. sz. Közli Eördögh István: Erdély román megszállása (1916-1920). Szeged, Lázi, 2000. 46. Romanelli értékeléséhez 1. még Segre 1919. augusztus 9-i levelét. Uo. 16.267. sz. 94 A főparancsnokság külügyi hivatalának jelentése Albricci hadügyminiszternek (1919. november 19.). AUSSME, E-15, 68/1. sz. n. 95 Romanelli:

i. m. (2. kiad.) 103.; Krausz Simon: A pénzember. Egy magyar bankár élettörténete. Budapest, Kossuth, 1991. 164. 96 A statáriális bíróság 25-én halálra ítélt 6 tisztet, az akadémikusokat pedig megtizedelés fenyegette. Romanelli és Kun németül tárgyalt, bár az olasz alezredes szerint egyikük sem beszélte igazán jól ezt a nyelvet. 97 Romanelli két levelének szövege számos helyen hozzáférhető:

Romanelli: i. m. (2. kiad.) 97, 102-103.; HL, MTK, VHE 58/22-29. sz.; AUSSME, E-ll, 116/2. sz.; ASMAE, CE I-D, 3/169. sz. A leveleket magyar és bécsi újságokon kívül két olasz napilap, az Avanti! és a Carrière della Sera is közölte. A teljes levélváltást első magyar nyelvű közlése: Gabányi János: Ünnepek. Magyar Katonai Közlöny 1922. 731-736. A Gabányi-féle fordítást közöljük, mert ez felel meg leginkább Romanelli régies, emelkedett és kissé dagályos nyelvezetének. /