Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153
1174 BARISKA ISTVÁN vármegye katonai és adminisztratív tisztségeit a védelem érdekében egyesítették.104 Frigyes támadásakor a két vármegye katonai és adminisztratív egysége már régen a múlté volt. A vasi ispánság a Szécsi és a Kanizsai család kezébe, míg a soproni Ország Mihályhoz és Pálóczi Simonhoz került.105 Amíg a soproni ispánságot az Ország-Pálóczi-féle kettős hivatalviselés gyengítette, Vas vármegyében ekkor inkább követték egymást a tisztségekben, de inkább a zalai ispáni hivatallal egyesítették. Ez az oka, hogy az alispáni, a várkapitányi és a várnagyi tisztségek is az ispánok familiárisaihoz kerültek. így lett Linkóháti Benedek, a főkincstartó kőszegi várnagya Sopron vármegyei alispán.106 Mindez azt jelentette, hogy I. Ulászló kora a nyugat-magyarországi megyékben „szétverte" a katonai és adminisztratív tisztségek Anjou-kori egységét, Sopron és Vas megye között, de azokon belül is. Azaz a tisztségek megduplázása csak a jövedelmek elosztása volt. A nyugati országrész várainak, városainak védelmi képessége emiatt ugyanakkor lényegesen meggyengült. Ezt a kedvezőtlen, nyugat-magyarországi helyzetet és folyamatot nyilván Frigyes környezete is felismerte, de már csak a magyar király török elleni háborúja után intézkedett. Nem véletlen, hogy Frigyes az országrész ellen indított Fehde-típusú támadás élére személyesen állt.107 1445. július 15-én indult el Bécsújhelyről. Az 1447. évi fegyverszünetben felsorolt tizenhat várból és erősségből nyolc (Béla, Borostyánkő, Dévény, Kőszeg, Macskakő, Rohonc, Szalónak, Sopronkertes) ekkor jutott a kezére.108 Amiként I. Ulászló bárói és familiárisai a Sopron elleni támadásban sem voltak egységesek, Nyugat-Magyarország védelmében sem lehettek azok. Frigyes ugyanis két, katonai és adminisztratív szempontból egyaránt szétzilált vármegyével, illetve birtokosai által legyengített várakkal találta magát szembe. A gyors siker a kortársakat is meglepte: Aeneas Silvio Piccolominit például annyira, hogy ekkor kelt levelei úgyszólván csak magyar vonatkozásúak.109 A vagyon és a hatalom túlosztása 1445-ben Kőszeget Nyugat-Magyarország leggyengébb láncszemévé tette. Frigyes számára ugyanakkor Kőszeg lett a legfontosabb hódítás. 1469-ben Andreas Baumkircher a róla elnevezett Baumkircherfehde során Alsó-Stájerországban és Krajnában mindenekelőtt azokat a várakat foglalta el, amelyekkel III. Frigyes előtt elállta az utat Nyugat-Magyarország, benne pedig Baumkircher vára, Szalónak felé. A következőkben azonban azonnal Kőszeget vette ostrom alá, hogy onnan verje ki a német király híveit. Kőszeg ugyanis a térség legfontosabb erősségének számított. Ezzel akkor mindenki tisztában volt.110 Kőszeg akkori urai és familiárisai pedig hagyták, hogy Frigyes a Fehde-104 Engel Pál: Die Grafschaft (Gespanschaft) Eisenburg im 14. Jahrhundert. In: Die Güssinger. Beiträge zur Geschichte der Herrn von Güns/Güssing und ihrer Zeit (13./14. Jahrhundert). Symposion im Rahmen der „Schlaininger Gespräche" vom 24.-26. 1987-1988 auf Burg Schlaining. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 79.) Eisenstadt 1989. 124-125. 105 Engel, P.: Magyarország világi archontológiája I. 182., 229. 106 Uo. I. 182. 107 Haller, B.: Friedrich III. und die Stephanskrone i. m. 106. 108 August, E.: Die Grafschaft Forchtenstein i. m. 219. 109 L. a 92. jegyzetet. 110 Schäffer, JR.: Die Baumkircherfehde i. m. 158-159.
