Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153

III. FRIGYES GYÁMSÁGI KORMÁNYZÁSA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1171 vnd nicht halden wolt oder mocht, der sehol dem andern tayl mit gutter be­werlicher vnd geschriílicher kundschafft zwwissen tuen virczehen tag vor".88 Ez a fogalmazás ugyanis a Fe/ide-szabályok legklasszikusabb formája, hiszen többek között arra figyelmeztet, hogy aki fel akarja mondani a békét, annak ti­zennégy napon belül írásban kell a másik felet értesíteni. Ez a kitétel megvaló­sítja az Absagebrief, a hadüzenet követelményét, eleget tesz a szabályok ama ré­szének, hogy meg is szakíthatják a folyamatban lévő magánháborút. Végül an­nak is, hogy az írásos bejelentés is kötelező volt.89 Erre Vági Dénes azt ígérte, hogy keresztény hűséggel tartja magát esküjéhez, nevezetesen oly módon, ahogy azt a levél igazolja.90 Az a tény, hogy példának okáért Rohonc várnagya és Szalónak kapitánya es­küjét keresztény hitére hivatkozva meg is toldotta, arra utal, hogy kettős nyoma­tékot adott a becsületes, a nem csalárd módon szerzett békének. Elfogadta a .FeMe-szabályt, amely szerint a béke megszegőjét levelesítés, kiközösítés sújtja. Ugyanakkor kerülte a hamis esküt, amellyel egyébként egyházi törvényt szegett volna.91 Nem kétséges tehát, hogy az I. Ulászlót trónra emelő bárók nyugat-ma­gyarországi familiárisai Sopronnal és Siegmund von Ebersdorffal folytatott össze­csapásaiban .FeMe-szabályokat követtek. Külön-külön, hiszen csak így magyaráz­ható, hogy 1443-1445 között egyenként támadtak Sopronra. Azaz az történt, hogy Frigyes még meg sem szállta Nyugat-Magyarországot, de a Fehde szigorú szabá­lyai közé terelt magánháborúk intézményét már sikerült rákényszeríteni a Fri­gyes-párti Sopronra támadó magyarokra. Frigyes emberei kihívó nyíltsággal ural­hatták az országrészt, hiszen a békekötésekre minden esetben a legyőzött fél vára­iban került sor. Minden esetben a soproniak diktálták a feltételeket, méghozzá a Fehde-szabâïyok szerint. Aeneas Sylvius Piccolomini, III. Frigyes kancellárja és történetírója, majd 1458-1464 között II. Piusként pápa, a császárról írt históriájában azt jegyezte fel, hogy Frigyes 1445-ben, Kőszeg elfoglalásakor minden vizsgálat nélkül nyolcvan embert felakasztatott.92 E súlyos büntetés oka mindeddig homályban maradt. Fel­jebb egyszer már utaltunk arra, hogy Ország Mihály, I. Ulászló főkincstartója, va­lamint Pálóczi Simon főlovászmester kőszegi familiárisai 1444. december 25-én a i^dc-szabályok szerint békét kötöttek Frigyes soproni kapitányával. Ezek után valóban rejtély volt, hogy Frigyes miért alkalmazott Kőszegen ilyen kemény bün­tetést. A nyugat-magyarországi stratégiai helyeken, posztokon és birtokokban tör­tént személycserék, a kettősbirtokosság következményei, továbbá a Fehde-jog nyugat-magyarországi kiterjesztése kellő magyarázatot adnak minderre. Valami-88 Házi, J.: Sopron 1/3 i. m. 233.: Nr. 280. Szalónak, 1443. márc. 13. 89 Roland Schaffen Die Baumkircherfehde (1469-1471). In: Andreas Baumkircher und seine Zeit. Symposion der „Schlaininger Gespräche" vom 24.-26. 1982 auf Burg Schlaining. (Wissen­schaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 67). Eisenstadt 1983. 152-153. 90 „pey meinem kristenleichien trwen an aydes statt alles stetzehalten, das vor anbrief geschriben stett, mit vrkund des briefes." Házi, J:. Sopron 1/3 i. m. 233.: Nr. 280. Szalónak, 1443. márc. 13. 91 A. Schenker - G. Virt: Eid. In: Lexikon für Theologie und Kirche. Freiburg-Basel-Rom-Wien 1995. Bd. 3. 521-524. 92 Briefwechsel des Enea Silivo Piccolomini. Red. Rudolf Wolkan. Wien 1909-1918. Nr. 180., 185., 187-188.

Next

/
Oldalképek
Tartalom