Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075
A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 16. SZÁZADI HABSBURG MONARCHIÁBAN 1113 de egyúttal ekkor természetesen még a szuverenitás modern értelmezése sem. Az Öreg Kontinens jelentős részét különböző dinasztiák kormányozta kisebbnagyobb államszövetségek (uniók, monarchiák, birodalmak, államkonglomerátumok stb.), azaz ún. dinasztikus államok alkották.112 Ezek keretén belül pedig a Magyar Királysághoz hasonló helyzetben nem egy állam akadt, gondoljunk csak a középkori Horvátországra vagy a spanyol Habsburgok kora újkori birodalmában Aragóniára vagy Kasztüiára, vagy akár a nevezetes lengyel-litván uniós államszövetségre.113 A hosszabb ideig egy adott központból irányított dinasztikus monarchiákban mindez — az államigazgatás kora újkori fejlődésének, a hol jelentősebb, hol gyengébb központosításnak, valamint a fokozatosan kialakuló, országok és nemzetek feletti eliteknek köszönhetően — valójában nem számított ritkaságnak. A központi kormányszervek vezetői és az új udvari elit ugyanis gyakran nem országokban vagy nációkban gondolkozott, hiszen — mint a fentiekben említett mintapéldán láthattuk114 — az adott monarchia számos területén „állampolgársággal", birtokokkal, rokonokkal és egyéb komoly érdekeltségekkel rendelkezett, és nyelvében és identitásában is igen sokszínű volt. A Magyar Királyság azonban — még politikai elitjének a fentiekben ismertetett tekintélyes pozícióvesztése ellenére is — szuverenitását tekintve Közép-Európában meglehetősen kedvező helyet foglalt el. A rendi és országos főméltóságok, valamint a kerületi főkapitányságok mind megmaradtak (bár a nádori posztot a katonai hatásköri összeütközések miatt hosszabb ideig nem töltötték be),115 a magyar országgyűlés az udvarral való viták ellenére rendszeresen és zökkenőmentesen működött, miként az országos bíróságok is.116 A területi közigazgatás és a vidéki nemesség önkormányzatának „bástyái", a vármegyék szintén problémamentesen látták el feladataikat,117 mint az újabb kutatások szerint a Bécsben többnyire független intézményként működő Magyar Udvari Kancellária is.118 Hasonlóan megmaradt a magyar rendek és politikai elit 112 A magyar nyelvű irodalomból vö. politikatörténeti aspektusból Kosáry Domokos: Magyarország a XVI-XVII. századi nemzetközi politikában. In: Uő: A történelem veszedelmei. írások Európáról és Magyarországról. Bp. 1987. 20-62., ill. államfejlődési szempontból (a nyugat-európai kutatásokat egymással szembesítve): Sashalmi E.: A nyugat-európai államfejlődés i. m. 95-127. 113 Vö. Elliott, J. H.: A Europe of Composite Monarchies i. m. főként 52-61. 114 L. „A nemzetek feletti arisztokrácia kialakulása" című alfejezetet. 115 Fallenbüchl Z.: Magyarország főméltóságai i. m. és Pálfly Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból") Történelmi Szemle 39. (1997) 257-288. 116 Magyar országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel. I-XIL köt. 1526-1606. Szerk. Fraknói Vilmos-Károlyi Árpád. Bp. 1874-1917.; Jozef Karpat: Zákonodarná moc v Uhorsku v rokoch 1526-1604. (Kniznica Právnickej fakulty Slovenskej univerzity v Bratislave, Novy rad 10.) Bratislava 1944.; Benda Kálmán-Péter Katalin: Az országgyűlések a kora újkori magyar történelemben. (Előadások a Történettudományi Intézetben 6.) Bp. 1987., ül. Bónis György-Degré Alajos-Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. 2. bőv. kiad. Szerk. Molnár András. A kiegészítő jegyzeteket írta Béli Gábor. Zalaegerszeg 1996. elsősorban 82-189., valamint horvát vonatkozásban Ivan Beue: Povijest institucija drzavne vlasti Kraljevine Hrvatske, Slavonije i Dalmacije. Pravnopovijesne studije. Zagreb 1985. 117 A korábbi irodalmat összegezve: Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője - a központi utasítások végrehajtója. A 17. századi magyar vármegye. Századok 139. (2005) 855-888. 118 Szilágyi Loránd: A királyi secretariusok intézménye és az újkori magyar állam. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. 1937. május 27. Bp.
