Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075
A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 16. SZÁZADI HABSBURG MONARCHIÁBAN 1109 alkotó végvárakat igazgató), illetve a kerületi (azaz a vármegyék hadügyét kormányzó) főkapitányságok egészen a 17. század végéig fennmaradtak.98 A monarchia pénzügyigazgatási és Közép-Európa gazdasági rendszerében A hadüggyel párhuzamosan, sőt valójában részben már azt megelőzően kezdődött meg a Habsburg Monarchia pénzügyigazgatásának nagyfokú korszerűsítése is. Az államigazgatás és a hadsereg modernizálása ugyanis alapjaiban függött ettől, miként azt már I. Miksa császár felismerte. Az ő kezdeményezéseire építve — amint erre már utaltunk — I. Ferdinánd 1527-1528-tól egész sor pénzügyi-gazdasági reformot hajtott végre, amelyek természetesen számottevő mértékben érintették Magyar Királyságát is. A legfontosabb újítást az adott székhelyen (Bécsben), állandó jelleggel és tanács formájában ülésező Udvari Kamara (1527), majd a neki alárendelt, hasonlójellegű, országos és tartományi kamarák, Magyarországon az 1528-ban előbb Budán megszervezett, majd 1531-ben Pozsonyban újjáélesztett Magyar Kamara felállítása jelentette. Ferdinánd ezzel kívánta a korábban meglehetősen nehezen átlátható és részben a rendek által kezelt uralkodói jövedelmeket ellenőrizhetőbbé tenni. Ugyanezt szolgálta a kamaráknál, valamint a vám- és uradalmi igazgatásban is bevezetett számviteli-számadási rendszer, amely a késő középkorinál jóval gondosabb elszámolásra kötelezte a pénzügyigazgatás különböző szintjein dolgozó tisztviselőket." A Magyar Kamara eredetileg a teljes magyar pénzügyigazgatás vezetéséért volt felelős, de e feladatkörét — az újabb kutatások szerint — már a kezdetektől az Udvari Kamara szigorú alárendeltségében .gyakorolta (mint egyébként a Cseh Kamara is). Sőt, mint nemrég Gecsényi Lajos kimutatta, működésének ellenőrzésére és a Béccsel való szorosabb együttműködésre az 1530-as évektől egy külön német kamarai tanácsosi állást (deutsche Kammerratsstelle) is létrehoztak Pozsonyban.100 Mindezek azt igazolják, hogy a centralizáció a pénzügyigazgatás terén is intenzív volt; noha magyar ügyekben az Udvari Kamara „pozsonyi társa" tanácsainak meghallgatása nélkül szinte sohasem hozott döntést. Ez viszont a Magyar Kamara tisztviselőinek súlyát emelte, sőt a véleményadás befolyásolása révén meggazdagodásukat is segíthette.101 Az 1530-as évektől a Magyar Kamara fokozatosan vesztett eredeti területi és pénzügyi hatásköréből. Ekkor ugyanis mind a szlavóniai, mind a felső-ma-98 A kétfajta főkapitányságra Pálffy G.: A török elleni védelmi rendszer i. m. 192-203. és a Dunántúl kapcsán Uő: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526-1598. (A győri főkapitányság története a 16-17. században 1.) Győr 1999. 134-141. stb. 99 Friss kutatások alapján összefoglaló jelleggel: Rauscher, E: Zwischen Ständen und Gläubigern i. m.; Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer-Maximilian Lanzinner-Peter Rauscher. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 38.) München-Wien 2003.; ill. a magyar irodalomból Kenyeres L: I. Ferdinánd magyarországi pénzügyigazgatási reformjai i. m. és Uő: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században. Századok 135. (2001) 1349-1412., valamint vö. még: XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I—II. köt. Szerk, bev. Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. I—II. köt. (Fons Könyvek II.) Bp. 2002. 100 Gecsényi Lajos: A Magyar Kamara tanácsosainak összetételéről a XVI. században. In: A történelem és a jog határán. Tanulmányok Kállay István születésének 70. évfordulójára. Szerk. Seifert Tibor. Bp. 2001. 55-70. 101 Vö. pl. Gecsényi Lajos: Egy kamarai tisztviselő a XVI. században. Nagyváthy Ferenc. Turul 72. (1999) 77-83.
