Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Mária: Magyar-olasz kapcsolatok az első világháború után. Guidó Romanelli magyarországi küldetése (1919. május-november) I/103
GUIDO ROMANELLI MAGYARORSZÁGI KÜLDETÉSE 1919-BEN 111 közötti titkos kereskedelmet korábban ő maga is javasolta az olasz külügyminiszternek. E viszálykodás ellenére Romanelli mindhárom honfitársával jól együtt tudott működni. Borghesét — miután május 5-én hevesen tiltakozott Sonninónál a Murari vezette újabb budapesti misszió kiküldése és az olasz-magyar tárgyalások elaprózása miatt39 — május végén budapesti külügyi megbízottá nevezték ki.40 Bár Borghese ezzel hivatalosan a Romanelli vezette katonai bizottság tagja lett, az alezredes nem tekintette „beosztottjának" a korvettkapitányi, tehát nála alacsonyabb katonai rendfokozatú, de köztisztviselőként (és társadalmilag) magasabb rangú, közvetlenül Sonninónak jelentő herceget. Örült, hogy bevezeti a magyar arisztokrácia, a magyar politikai elit világába, és igyekezett tanulni tőle.41 Amit Borghese az olasz-magyar kapcsolatok koordinálatlanságáról írt, nem volt alaptalan. Az olasz és angolszász szakirodalom például a Segre-missziónál jóval részletesebben foglalkozott az 1918 decemberétől Magyarországon „tüsténkedő" Cesare Finzi (eredeti nevén: Cesare Pettorelli Lalatta) alezredessel.42 Finzi hírszerzőként már a Segre-bizottság Bécsbe települése előtt titkos ügynökséget létesített a magyar fővárosban. Szerbellenes, belső feszültséget keltő horvát és szlovén akciók szervezése volt a feladata, de a Tanácsköztársaság időszakában aktívan kivette részét a magyar kormánnyal folytatott titkos tárgyalásokból is.43 Noha sem Romanelli, sem Segre nem említi emlékiratában Finzit, természetesen mindketten jól ismerték őt és amikor kellett, együtt is működtek vele. Finzi munkáját Sonnino is nagyra értékelte. Mint írta: „az alezredes tevékenysége mindig egybeesett az olasz külpolitika céljaival".44 A sor azonban még Finzivel sem ér véget. Amikor ugyanis Romanelli május 16-án átvette Muraritól a budapesti olasz katonai misszió vezetését, a leváltott alezredes rövid időre Bécsbe utazott, majd visszatért a magyar fővárosba. Tevékenységéről sem Segre, sem Romanelli nem tesz többé említést, néhány le-39 ASMAE, AP 1919-1930, 1738, 1714. sz. Borghese nyomatékosan kérte, hogy „az olasz képviseletet ellátó tevékenységet hitelének megőrzése érdekében megfelelően koordinálják és egyesítsék". Tartott ugyanis attól, hogy a Segre-bizottság tagjait esetleg a tanácskormány olasz részről történő elismeréseként értelmezhetik. Úgy vélte továbbá — csakúgy mint korábban Fülep Lajos is —, hogy ha egyszerre többen lépnek fel az olasz kormány képviseletében, az csökkentheti Róma szándékának komolyságát és a tárgyalások hatékonyságát. 40 ASMAE, CE I-D, 8/1622. sz. 41 Jó kapcsolatot épített ki pl. Károlyi Fannyval, aki Borghesének és Bethlen Istvánnak egyaránt unokatestvére volt. 42 Caccamo: Italia.. I. m. 161-170., 232-235., 289-302.; Vera Jelenik: The Hungarian factor in Italian policy 1918-1927. Ph. D. értekezés. New York, 1977. 43 A tanácsköztársaság kikiáltásakor az olasz állampolgárok személyes és anyagi biztonsága érdekében lépett fel, áprilisban a magyar állam által lefoglalt, olasz tulajdonban lévő értékpapírok visszaszolgáltatása ügyében tárgyalt. Finzi működését olasz részről sikeresnek értékelték. 44 A főparancsnokság hadműveleti hivatala 1919. augusztus 15-25. között jelentést készített az olasz katonai hatóságok bolsevik Magyarországhoz fűződő kapcsolatairól. L. ASMAE, AP 1919-1930, 1738, sz. n. Inchiesta sulle relazioni di Autorita Militari Italiane con lTJngheria bolscevica. (Vizsgálat az olasz katonai hatóságok bolsevik Magyarországhoz fűződő kapcsolatairól) Comando Supremo Hadműveleti Hivatal 1919. aug. 15-25. ASMAE, AR 1738, sz. n. A 27 oldalas jelentés második része Finzi tevékenységével foglalkozik. Ismertetését 1. Réti György: A Finzi-dosszié. A Magyar Tanácsköztársaság és Olaszország kapcsolatairól. Élet és Tudomány 1975. (XXX. évf.) 12. sz. 543-545.
