Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075
A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 16. SZÁZADI HABSBURG MONARCHIÁBAN 1083 1. táblázat: Az Adriától Erdélyig húzódó törökellenes határvédelmi rendszer éves költségei és a Magyar Királyság, illetve a Habsburg Monarchia bevételei az 1570-1580-as években a végvári katonaság szükséges zsoldja egyéb tervezett hadi kiadások a Magyar Királyság jövedelmei a Habsburg Monarchia becsült bevételei* 1,4-1,600.000 r.f. 400-500.000 r.f. 750-800.000 r.f. 1,9-2,100.000 r.f. A határvédelem összes költsége a zsolddal, illetve a határvédelem összes költségével való százalékos arányok a határvédelem összes költségével való százalékos arány 1,8-2,100.000 r.f. 47-57% — 36-44% a mintegy 400.000 r.f-nyi tényleges hadikiadások esetén: 24-29% — 18-22% 90-100% Rövidítés: r.f. = rajnai (rénes) forint, * = a Német-római Birodalom hozzájárulásával Forrás: Pálffy Géza: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében. In: Végvár és ellátás. Szerk. Petercsák Tivadar-Berecz Mátyás. (Studia Agriensia 22.) Eger 2001. 197-202. Magyarország 16. századbeli meghatározó fontosságára utal azonban egy, az 1. táblázatból kiolvasható másik fontos arányszám is. Noha 1566-ra a Magyar Királyság középkori területének mintegy 40 százalékát az oszmánok szállták meg, keleti csücskében pedig gyámkodásuk alatt az Erdélyi Fejedelemség jött létre, megfogyatkozott területe ellenére a Habsburg Monarchia egészén belül is tetemes anyagi és gazdasági erőt képviselt. Miként a Szekfű Gyula 20. század eleji becsléseit25 újabban konkrét számokkal megerősítő Kenyeres István vizsgálataiból tudjuk, a Magyar Királyság mind még tekintélyesnek nevezhető, bár háborúk sújtotta 120-150.000 km2 -nyi területével, mind innen befolyó jövedelmeivel nélkülözhetetlen volt nemcsak a török elleni védelem, de az egész monarchia pénzügyi rendszere szempontjából is. A Magyar Királyság jövedelmei ugyanis az 1550-es évek első felében (akkor még jelentős nagyságú, későbbi hódoltsági, illetve erdélyi területek26 bevételeivel együtt) kb. 750.000 rajnai forintra rúgtak.27 S noha ezek a század végére (a békésebb hetvenes és nyolcvanas évekre) összegszerűen csak csekély mértékben (max. 800-900.000 forintra) emelkedtek, a törökök előrenyomulása és az erdélyi területek elvesztése miatt ez abszolút értékben komoly növekedés volt.28 Összességében tehát a 16. század második felében a Habsburgok törökellenes magyar frontországa adta a monarchia jövedelmeinek mintegy negyedét-harmadát, ami mögött — mint még látni fogjuk — igen komoly pénzügyigazgatási és gazdasági reformok (is) álltak. Ezen újítások mellett a tekintélyes magyarországi jövedelmek hátterében egy ugyancsak a Magyar Királyság súlyát erősítő tényező is állt. Nevezetesen 25 Szekfű Gy.: Magyar történet i. m. III. köt. 124-126., 136-137. 26 Vö. Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt. (Fons Könyvek I.) Bp. 2002. 27 Kenyeres István: I. Ferdinánd magyarországi pénzügyigazgatási reformjai és bevételei. Történelmi Szemle 45. (2003) 61-92., különösen 89-91., ill. a régebbi irodalomból vö. még Acsády Ignácz: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1526-64. Bp. 1888. 28 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári Közlemények 74. (2003) 59-103., különösen 92-102.
