Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075
1084 PÁLFFY GÉZA Magyarország nemcsak védőbástyája, hanem egyúttal éléskamrája is volt a közép-európai területeknek (egészen Prága vonalától délre Velencéig). Mint az elsősorban Ember Győző, Makkai László, Pach Zsigmond Pál, Othmar Pickl és Zimányi Vera, illetve újabban Szakály Ferenc és Gecsényi Lajos kutatásai alapján már részletesen ismerjük,29 a 16. századi Magyarország látta el a cseh-morva, az osztrák és a német tartományokat, sőt az észak-itáliai területeket élőállattal és különféle nyersanyagokkal, miközben megmaradt Európa egyik legjelentősebb réz exportőrének is.30 Az I. Ferdinánd rezidenciájává kiépülő Bécs számára e gazdasági kapcsolatok fenntartása pedig egyenesen alapvető érdek volt, hiszen az osztrák főváros 1541 után valójában Buda egykori gazdasági szerepét vette át, miközben az udvar és a székváros élelemellátása alapjaiban füg-* gött a Magyarországról érkező hússzállítmányoktól. Összegezve tehát: Ferdinánd és utódai, valamint a monarchia politikai és gazdasági vezetői számára a Magyar Királyság az egész 16. században igen fontos és értékes ország maradt! A Magyar Királyság komoly jelentősége ellenére a Habsburg Monarchia elitjének egy tekintélyes csoportja számára — úgy tűnik — sok tekintetben mégis mindvégig ismeretlen és veszélyes ország, latinos kifejezéssel élve: terra incognita et periculosa volt. Az állandó török fenyegetés és az 1560-as évekig tartó polgárháborús állapotok következtében Magyarország nem vált, de valójában majd csak a törökök kiűzése (1699) után válhatott igazán olyan részévé a Habsburg Monarchiának, ahol érdemes volt jelentős uradalmakat szerezni, ahova előnyös volt nagyobb gazdasági vállalkozásokba — nem beszélve a kereskedelemről és a bányászatról — tekintélyesebb tőkét befektetni, vagy ahol meg-29 A teljesség igénye nélkül a legfontosabb összegzések: Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a 16. század közepén. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai) Bp. 1988.; Makkai László: Der ungarische Viehhandel 1550-1650. In: Der Außenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650. Die ostmitteleuropäischen Volkswirtschaften in ihren Beziehungen zu Mitteleuropa. Hrsg. Ingomar Bog. Köln-Wien 1971. 483-506.; Pach Zsigmond Pál: A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XVXVII. század áthelyeződésének kérdéséhez. Századok 102. (1968) 863-896., Uő: Hungary and the European Economy in Early Modern Times. (Collected Studies 469.) Aldershot 1994.; Othmar Pickl: Routen, Umfang und Organisation des innereuropäischen Handels mit Schlachtviech im 16. Jahrhundert. In: Festschrift Hermann Wiesflecker zum sechzigsten Geburtstag. Hrsg. Alexander Novotny-Othmar Pickl. Graz 1973. 143-166. és Uő: Der Viehhandel von Ungarn nach Oberitalien vom 14. bis zum 17. Jahrhundert. In: Internationaler Ochsenhandel (1350-1750). Akten des 7th International Economic History Congress Edinburgh 1978. Hrsg. Ekkehard Westermann. (Beiträge zur Wirtschaftsgeschichte 9.) Stuttgart 1979. 39-81.; Zimányi Vfera^Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat 80.) Bp. 1976. és Uő: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a 16. század végéig. Századok 114. (1980) 511-574.; ill. Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. Somogy Megyei Múltjából, Levéltári Évkönyv 4. (1973) 55-112., Uő: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. (História Könyvtár: Előadások a történettudomány műhelyeiből 5.) Bp. 1994. és Uő: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. (Humanizmus és reformáció 23.) Bp. 1995.; Gecsényi Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16-17. század fordulóján. Századok 127.(1993) 469-484., Uő: Az Edlasperg-ügy. A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében. Történelmi Szemle 35. (1993) 279-295., Uő: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez). Századok 129. (1995) 767-790. és Uő: Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál-Pálffy Géza-Tóth István György. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2.) Bp. 2002. 175-197. 30 A téma gondosabb összegzése, ugyanakkor meglehetősen történelmietlen szlovák terminológiával: JozefVlachovic: Slovenská med'v 16-17. storocí. Bratislava 1964., ill. ugyanezen szerzőtől német nyelven helyesebb terminusokkal Uő: Produktion und Handel mit ungarischem Kupfer im 16. und im ersten Viertel des 17. Jahrhunderts. In: Der Außenhandel Ostmitteleuropas i. m. 600-627.
