Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - Történelmi melléknevek. Egyetemes és magyar történelmi életrajzok. (Ism.: Kristóf Ilona) IV/1053

1056 TÖRTÉNETI IRODALOM a biográfia. Az ifjú uralkodó személyisége új vonásokkal gazdagszik azáltal, hogy tetteinek mozgatórugóját próbálja elemezni a szerző. Sz. Jónás Ilona munkájában a 13. századi francia monarchia megerősítésének időszakán keresztül értelmezhetjük IX. Lajos uralkodását. A szűkebb értelemben vett életrajzi adatokat életszerűvé teszik a fennmaradt források, különösen élvezetes a Lajos esküvőjéről készült kincstári jegyzék. A király pályáját külön fejezetekben más-más oldalról árnyalja a szerző, figyelmet szentelve Lajos szentségének és a királyi hatalom kiterjesztésének is. A népszerű uralkodóknál maradva, vitathatatlan, hogy a mai napig a legismertebb angol király Oroszlánszívű Richárd. Legendás lovagiasságát természetesen nem lehet megkerülni, de a kalandfilmek és -regények közhelyein túl sokkal teljesebb képet rajzol Richárdról Rázsó Gyula. Ebben az életrajzban a hús-vér embert látjuk magunk előtt, akinek érdemei sokkal inkább utódai kudarcainak fényében tűnnek fényesnek. A késő középkori Közel-Kelet két meghatározó szereplői az Oszmán Birodalom és Timur Lenk mongol birodalma volt. Az 1402. évi ankarai csatában még Timur Lenk tűnt győztesnek, de csak ideig-óráig lehetett fenntartani az oszmán terjeszkedést is. Timur Lenk birodalomépítésének bemutatásakor Ivanics Mária a dzsingiszida részbirodalmak kialakulásáig nyúlik vissza, ami módszertanilag kétségtelenül megalapozott, de az állandóan változó törzsszövetségek szövevényes volta miatt az olvasó igen könnyen elveszíti a fonalat. Timur Lenk személyiségének súlya több évszázadra meghatározta Közép-Ázsia történetét, leszármazottai uralkodtak szerte az egykori birodalom tartományaiban. Az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hatású uralkodóját, a történelmünkben is fontos szerepet játszó Szulejmán szultánt Fodor Pál életrajzából lehet alaposabban megismerni. Szulejmán a mi szempontunkból fokozott katonai aktivitása kapcsán fontos. Bár a világbirodalom ebben az esetben is ábrándképnek bizonyult, az Oszmán Birodalom a hódítások és az egységes törvénykezés megalkotása kapcsán ekkor volt a leghatalmasabb. A pompás ünnepségek árnyékában végigkövethetjük Szulejmán személyiségének változását, amint átalakította a dinasztikus politikát és túlbecsülte gazdasági és katonai lehetőségeit. Az orosz történelem két jól ismert alakja IV Iván és Nagy Katalin is helyet kapott a kötetben. Szvák Gyula IV Iván életrajzának kiindulópontját az áthallásosság kérdésköre adja. A 16. századot és IV Iván uralkodását is a mindenkori történetírás erős politikai befolyásoltság alatt vizsgálta, ezért nem véletlen, hogy sorra sematikus munkák születtek. Már Iván mellékneve, a közhasználatú „Rettegett" név is túlságosan pejoratív és a személyi kultusz időszakára datálható. A szerző az eredeti jelző sokkal semlegesebb fordítását — a „Félelmetes"-t —javasolja. A politikatörténeti áttekintés mellett Iván személyiségének boncolgatása is helyet kapott. Az életrajz végére egy sokoldalú, de tárgyilagos képet kapunk erről az ellentmondásos uralkodóról. Nagy Katalin viszont, politikai rezsimtől függően, hol elvesztette, hol visszakapta jelzőjét, de kétségtelen, hogy az orosz történelem egyik legjelentősebb uralkodója. A sorok között elrejtett személyes megnyilvánulások teszik nagyon élvezetes olvasmánnyá Niederhauser Emil életrajzát. Ezektől válik igazán személyessé és emberközelivé a cárnő személye és veszíti el a téma tankönyvi jellegét. Bár Gáthy Vera Gandhi életrajza tematikailag kilóg a sorból, mégis hiánypótló sok szempontból, hiszen a modern Ázsiáról vajmi keveset tud a magyar olvasó. Gandhi élete és munkássága pedig remek alkalmat nyújt az átalakuló India bemutatására, hiszen a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságaként számon tartott ország ma is jobbára hasonló problémákkal küzd, mint 50-60 évvel ezelőtt. A 20. századi forrásadottságokból adódóan lehetővé vált Gandhi személyiségének pszichológiai megközelítése is, immár inkább a tényekre alapozva, mintsem találgatásokból kiindulva. Könnyű műfaj-e a történelmi életrajz? - merül fel mindezek után a kérdés, melyre a kötet változatos életrajzai adják meg a választ. Nem mindig könnyű feladat olvasmányosan és egyben szakszerűen szólni a szélesebb olvasóközönséghez. A különböző stílusban íródott, a különbözően súlypontozó biográfiák viszont tanúsítják, hogy a történelmi életrajz nem kiüresedett műfaj, és a szerzők szakértelme szavatolja, hogy az érdekességek mellett az érdemi mondanivaló is megfelelően fontos szerepet kapjon. Kristóf Ilona