Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: A scheyerni középkori forráscsoport IV/991
A SCHEYERNI KÖZÉPKORI FORRÁSCSOPORT 999 d) A Táblák Frigyes bajor-landshuti herceg kápolnájába, a Fürstenkapellebe 1377 és 1393 között freskósorozatot rendelt meg a dinasztia jeles alakjairól.25 Ma ismert formájában 1624-1625-ből származik a sorozat, mely Gonosz Arnulftól mutatja be a Wittelsbachok történetét.26 A képek melletti rövid genealógiai tartalmú krónikásszöveg szintén átiratokban és másolatokban jutott korunkra. Ezt nevezik Scheyerni tábláknak, aminek — az eredeti táblára írt szöveg elpusztulása miatt — csak kézirati hagyománya van.27 Érdekes, hogy Aventinus ezzel a forrással szemben, egyébként indokoltan, fenntartásait hangoztatta, „mesésnek és megbízhatatlannak" tartva azt.28 A táblák jelenlegi legrégebbi kézirata a 14. század végéről származik Fürstenfeldből.29 Hasonlóképpen forrásértékű lehet egy magából Scheyernből származó kézirat, amiről joggal feltételezhető, hogy az eredeti szöveg betűhív átírása lehet. Felirata szerint arról a „scheyerni krónika"-ról van szó, amely „a kerengőben mutatta be a bajor hercegeket". Ezek sorában görzi Katalin az utolsó, aki 1391-ben halálozott el. Bár valószínűleg ez az utalás is a táblákra, vonatkozik, az első kétségtelen hitelességű utalás azokra Stephan Reitberger apáttól származik 1623-ból: „Ebben a kápolnában függ egy igen régi tábla, szerzőjét nem nevezve meg, német nyelvű, fakeretben, a scheyerni grófok és hercegek családjának eredetéről".30 A táblák eredetileg a kerengőben függtek, amint azt egy 15. századi scheyerni kézirat tanúsítja — die kronick zw Scheyern, die in dem Crautzgang hangt ...31 —, utóbb átkerültek a káptalani templomba. Ennek megfelelően Jean-Marie Moeglin — a szakirodalom egy részének támogatását élvező — álláspontja az 1391-1395 közötti éveket valószínűsíti a keletkezés idejéül. Mások, így Kurt Reindel, a táblák 13. század végi keletkezését is el tudják képzelni, tekintettel arra, hogy az elbeszélés megtörik ekkor.32 Az alapszöveg, amint láttuk, egyébként valóban még 1305 előtti, amit Ottó magyar királysága említés nélkül hagyásának a ténye is támogat. A tábláknak a mai napig nincsen kritikai kiadása, ennek ellenére szövege megbízható olvasatokban áll a kutatók rendelkezésére. E szövegnek érdekes párhuzama a Kastli rímes krónika, amely nem sokkal 1339 előtt íródott, s hasonlóképpen mesés genealógiáját nyújtja az alapító dinasztiának, a sulzbachi és 25 Jean-Marie Moeglin: Les ancêtres du prince. Propagande politique et naissance d'une histoire nationale en Bavière au Moyen Age, 1180-1500. Geneve 1985. 75. 26 Meuer, M.: Die gemalte Witteisbacher Genealogie i. m.; Erichsen, J.: Stiftung des Klosters Scheyern i. m. 29-30. 27 Szövegét 1. Moeglin, J-M.\ Les ancêtres du prince i. m. 77-84., eredeti német szöveg és francia fordítással. 28 Hundt, F. H.\ Kloster Scheyern i. m. 268-269. 29 Bayerische Staatsbibliothek, München, Clm 7021. 30 „In hac capella pendet perantiqua tabula, Germanica scripta sine auctoris nomine, ligno inclusa, de origine familiae comitum et principum Schirensium" - Reitberger krónikájából idézi Moeglin, J-M.: Les ancêtres du prince i. m. 76. 31 Bayerische Staatsbibliothek, München, Cgm 5747. 32 Kurt Reindel: Ein neues Gedicht zum Tode Herzog Arnulf von Bayern. Zeitschrift für Bayerische Landesgeschichte 20. (1957) 153-160.
