Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: A scheyerni középkori forráscsoport IV/991
A SCHEYERNI KÖZÉPKORI FORRÁSCSOPORT 995 b) A krónika A latin krónikának (Chronicon Schirense) szerencsére valószínűsíteni tudjuk szerzőjét, Konrád scheyerni apát (1206-1225) személyében. Egyes korábbi vélemények szerint autográf kézirattal lenne dolgunk, ám ezt csak a több Konrád nevű szerzetes névazonosságából fakadó látszat. A krónika szövege ma egy vegyes, történeti tartalmú kéziratban olvasható, annak 14r-24r közötti kéthasábos fólióin, amely ma Münchenben található.17 A krónikát 1206/1209-ig másolta az első kéz (Schl), amit azután a második kéz (Sch2) folytatott és fejezett be Konrád apátsága éveinek a végéig. Az első kéz másolta egyébként a kódexhez tartozó oklevélmásolatok és birtokajándékozási feljegyzések első részét is az 1209 és 1218 évek között, így a szkriptori tevékenységgel végleg 1218 körül hagyhatott fel, amint azt ma már Michael Stephan elemzései nyomán minden korábbinál pontosabban látjuk.18 Az említett második kéz (Sch2) pedig a kódex folytatásában az 1214 és 1231/1232 évek közötti bejegyzéseket másolta. Annál érdekesebb, hogy hiányzik a krónikából a scheyerni grófoknak a magyar hercegnőkkel kötött házasságára vonatkozó bejegyzést tartalmazó 16. fejezet. Éppen ezért a 16. fejezetet, joggal, nem is tekintik a krónika eredeti, Konrád által készített szövegállományához tartozónak. A krónika, a 16. fejezetet tartalmazó kiegészítéssel együtt, 1623 óta számos alkalommal megjelent nyomtatásban, legutóbb éppen a Monumenta Germaniae Historica kiadásában.19 E kiadásból azonban a 16. fejezet későbbi betoldás volta az olvasó számára nem derül ki, s így a kiadás e fejezetet illetően könnyen megtévesztő lehet, mivel azt a látszatot kelti, hogy ez a fejezet is az eredeti krónikaszerkesztéshez tartozik. Természetesen a német kiadást követő Gombos E Albin utánközlése esetében is hasonló a helyzet, ami már elsősorban a magyar vonatkozások értelmezésére hathatott zavaróan.20 A krónika kézirata, a Liber primae fundationis maga is több művet tartalmaz. Az első 12 fólión az apátok történetét olvashatjuk. Több szakaszban folytatták az apátok katalógusát, először 1360-ig, majd 1467-ig, később 1505-ig, s a 17 Bayerische Staatsbibliothek, München, Clm 1052. (korábban Clm 17420.). - Aventinus maga volt az, aki a korai kéziratok jó részét Konrádnak, áz apátnak tulajdonította. Számukat harmincra, majd a Bajor évkönyvekben ötven fölé becsülte, 1. Hundt, F. H.: Kloster Scheyern i. m. 208-209.; Rainer A. Müller: Scheyerer Chronik. In: Witteisbach und Bayern i. m. 1/2. 30-31. - A krónika 16. fejezetét illetően homályosan és kétértelműén fogalmaz. A krónikára 1. Wilchelm Wattenbach - Franz-Josef Schmale (unter Mitarbeit von Irene Schmale-Ott und Dieter Berg): Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter vom Tode Kaiser Heinrichs V bis zum Ende des Interregnum. Darmstadt 1976. 256-258.; Repertórium fontium históriáé medii aevi. III. Roma 1970. 615-616. 18 Michael Stephan: Die Traditionen des Klosters Scheyern. (Quellen und Erörterungen zur bayerischen Geschichte, NF Bd. 36/1.) München 1986. l*-93* (csillaggal a bevezető oldalszámozása, megkülönböztetve a szövegkiadás folyó arab számokkal ellátott oldalaitól); Uő: Die Urkunden und die älteste Urbare des Klosters Scheyern. München 1988. 19 Chronicon Schirense. Ed. Philipp Jaffé. (MGH SS 17.) Stuttgart 1861. (Nachdruck 1987.) 615-623. Újraközlésére 1. az 1. sz. jegyz-et. 20 Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCII—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. (a továbbiakban: Cat. font.) I. 716-717. (Nr. 1688.). - Ugyanitt található a Konrád apát szerzősége alatt felvett Évkönyvek és a pápa-császár jegyzék néhány rövid magyar vonatkozású utalása is, de ezek témánkhoz nem csatlakoznak: uo. 716. (Nr. 1686. és 1687.).
