Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: A scheyerni középkori forráscsoport IV/991
992 VESZPREMY LASZLO fennmaradt, 1623. évi, leveléből tudjuk, hogy ekkor a festmény nagyon rossz állapotban volt, s meg is kapta az engedélyt, hogy a megmaradt képeket kisebb méretben fára másoltassa át. A képciklus mai emlékei — összesen 20 kép és négy kéziratos lap — az ekkor, 1623-1625-ben elvégzett restaurálásra mennek vissza. A szakirodalomban nem teljesen egyhangú a vélemény, hogy mely képek veszhettek el az eredeti sorozatból, s melyeket csatolhatták ahhoz később. Annyi bizonyos, hogy a mai sorozat nem azonos teljes egészében a 14. századival, amiről a kolostorban egyébként mára elveszett, 15. századi másolatok is készülhettek, ráadásul a faliképeket korábban akár többször is restaurálhatták. Úgy tűnik, hogy a magyar szempontból legérdekesebb festmény (3. kép: István és Gizella megérkezik Scheyernbe az esküvőre), erre a legkorábbi, 14. századi sorozatra vezethető vissza.4 Hasonlóképpen táblakép mutatja be az eljegyzést II. Henrik, Gizella és István alakjával a középpontban (2. kép).5 A korábbi időszakra utal az a festmény, amelyen I. Ottó császár Arnold és Werner grófoknak adományozza Scheyernt, s bemutatja magyar feleségeiket (1. kép).6 Ugyanakkor a sorozatnak az a festménye, amely a kolostornak Fischbachauból Scheyernbe való átköltözését mutatja be, már a történeti hagyomány összekuszálódását mutatja. Ezen ugyanis III. Ottó gróf sógornője, Petrissa 1123. évi aktusát ábrázolják, de a magyar címer feltüntetése Petrissa figurája alatt teljesen alaptalan, illetve félreértésen alapulhat (5. kép).7 Ábrázoltak még továbbá egy bizonyos Beatrixot magyar címerrel (9. kép), valamint bemutatták XIII. Henrik bajor herceget Béla leányával, Erzsébettel (11. kép). 1. Értelmezések A köztudatban meglehetősen összekuszált kép él az írott scheyerni forrásokról. E csoport alapvetően két — egymással is valamilyen módon összefüggő — elbeszélő forrásra tagolódik: a Scheyerni krónikára., valamint a Scheyerni táblákra, (mely utóbbi nem azonos a fennmaradt képek képaláírásaival). Nyilvánvaló, hogy a krónika korábbi a tábláknál, például a 16. fejezet, mely sok, a táblákban szereplő eseményt tartalmaz, hiányzik az eredeti krónika kéziratából. Az azonban nem állítható, hogy a 16. fejezet csakis a táblák hatását mutatná, vagy hogy a táblák pusztán a krónikát vették volna alapul. A szöveghagyomány egyik forrásunk esetében sem egyszerű és számos nehézséget vet fel, jóllehet a krónikának fennmaradt az eredeti, a szerző korában készített kézirata; a táblák (és a festmények) viszont csak kései másolatokban maradtak ránk. a) Korabeli kéziratok A fennmaradt scheyerni kéziratok egy fontos csoportja Konrád apát működéséhez, illetve az azt követő évekhez kapcsolható. Az apátról, Konrád von 4 Johannes Erichsen: Stiftung des Klosters Scheyern. In: Witteisbach und Bayern i. m. 1/2. 29-30. 5 A képet 1. Szántó K.\ Boldog Gizella i. m. I—II. tábla. 6 A képet 1. Bayern-Ungarn Tausend Jahre. Bajorország és Magyarország ezer éve. Szerk. Wolfgang Jahn, Christian Lankes, Wolfgang Petz, Evamaria Brockhoff. Augsburg 2001. 108-109. (az e kiadványban olvasható szócikkében Johannes Willers hitelt ad a történeti hagyománynak, s úgy vélekedik, hogy valós 10. századi magyar-scheyerni kapcsolatokat tükrözhetnek). 7 L. a 4. sz. jegyz-ben.
