Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: A scheyerni középkori forráscsoport IV/991
A SCHEYERNI KÖZÉPKORI FORRÁSCSOPORT 993 Luppburgról többet is tudunk. Miután nézeteltérésbe keveredett a bajor hercegekkel, s emiatt 1225-ben kénytelen volt lemondani, Fischbachau apró kolostorába vonulhatott vissza, ahol tanúként még 1245-ben előfordul a neve. Konrád apátsága alatt a kolostori könyvtár tudatos fejlesztésével számolhatunk, amit Cicero, Horatius, Lucanus kéziratai jeleznek, s néhány kéziratot figyelemre méltó módon illumináltak is.8 Emellett megvolt a gyűjteményben a Mysteria divinii officii, III. Ince Institutiones című munkája, továbbá Josephus Flavius és Petrus Comestor művei. A kéziratokat használta már a híres bajor humanista, Aventinus is a 16. század elején, amikor rekonstruálta az Annales Schirenses-t (1517). 0 az apátot mint „philosophies, vir diligentissimus" említette. Nem tűnik azonban alaptalannak a feltevés, hogy valójában a kolostorban egyidőben két Konrád tevékenykedett: egy szerzetes és maga Konrád apát. Az utóbbiban így nem a kéziratok másolóját, hanem sokkal inkább azok megrendelőjét, esetleg szerkesztőjét, szerzőjét kereshetjük. Apáti működése alatt, 1215-ben, II. Ottó freisingi püspök szentelte fel az 1171. és 1183. évi tüzekben leégett, majd újjáépített scheyerni kolostortemplomot. Az apát egy szentföldi útra is fogadalmat tett, mely alól később felmentette a salzburgi érsek, s ő inkább Rómába ment, ahonnan drágaságokkal tért vissza. Konrád apáti évei alatta másolták a Liber Matutinalist,9 amely maga is bővelkedik történeti vonatkozásokban, jól mutatva az azokban az években megpezsdülő történeti érdeklődést.10 A kódex elején a római pápák és császárok Gottfried von Viterbót forrásul hasznosító listája található III. Honorius pápáig és II. Frigyes császárig (2v-4v, 6v-8r). Ezt 1212 és 1220 között jegyezhették le, de utóbb kiegészítették 1226-ig. Ezután az Evkönyvek következnek (4v-6r), amit 1226-ig vezettek, majd rövid birtokjogi bejegyzések (10v-13v), s végül a scheyerni apátok névsora — Konrád apátságáig (1206-1225) — zárja a kéziratot (473r). Az első másoló (elfogadott rövidítése: Schl) által megkezdett kéziratot a krónika kéziratából is ismert második kéz (Sch2) fejezte be az 1220-as években (1220-1226). Egy Konrád nevű szerzetes, aki azonos a második kézzel (Sch2), másolta Salamon konstanzi püspök munkáját, a Mater verborumot, azaz egy az 0- és Újszövetség olvasását segítő glosszáriumot is.11 E kézirat végén, a 238. fólió verzóján, az utolsó hasáb második felére másolták a kolostor megalapítására vonatkozó egyik történeti bejegyzést. Ez a kolostor alapítását Szent Bonifác idejére, 740-750 körűire vezette vissza, a scheyerni monostor alapítóját, Haziga úrnőt pedig az aragón király leányának tette meg.12 8 Renate Kroos: Die Bilderhandschriften des Klosters Scheyern aus dem 13. Jh. In: Wittelsbach und Bayern i. m. I/l. 477-495. - Ugyanő írta le a kiállítási katalógusban Josephus Flavius és Petrus Comestor kéziratait, 1. Witteisbach und Bayern i. m. 1/2. 130-131. 9 Scheyerer Matutinalbuch, Bayerische Staatsbibliothek, München, Clm 17401. 10 Hermann Hauke - Renate Kroos: Das Matutinalbuch aus Scheyern. Wiesbaden 1980. - A kötetet Wehli Tünde szívességéből használhattam. 11 Bayerische Staatsbibliothek, München, Clm 17403. - Witteisbach und Bayern i. m. 1/2. 132-133. 12 Használható kiadását 1. Friedrich Hector von Hundt: Kloster Scheyern, seine ältesten Aufzeichnungen, seine Besitzungen. Ein Beitrag zur Geschichte des Hauses Scheyern-Wittelsbach. (Abhandlungen d. hist. Klasse der königlich bayerischen Akademie der Wissenschaften 9.) München 1862. (Cl. 3. Bd. 9. Abt. 2., Denkschriften 35.) 265.
