Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Teke Zsuzsa: Egy firenzei kereskedő a Jagelló-korban: Raggione Bontempi IV/967
986 TEKE ZSUZSA utóbbi feltevést látszik alátámasztani az 1524 novemberében létrejött újabb társaság. Bontempi ugyanis ekkor kereskedés céljából három éves időtartamra társaságot létesített Francesco Corsellinivel, aki a Strozzik megbízottjaként már néhány éve üzleti tevékenységet folytatott az országban. A Strozzi családot Firenze egyik legnépesebb családjaként tartották számon. Az 1427. évi catastóban a Strozzi családnév 53 család esetében fordult elő. A város megadóztatott vagyonának 2,6%-a az ő kezükben volt.88 A családból egyesek már Zsigmond idejében kereskedtek az országban. Antonio Buonaccorso degli Strozzi 1426-1431 között tevékenykedett Budán. Nem tartozott a legvagyonosabb Strozzik közé, adóztatható vagyonának értéke 964 forint volt. Rajta keresztül azonban a család vagyonosabb tagjai — Matteo di Simone Strozzi, Piero, Leonardo és Binaccio di Filippo Strozzi — is bekapcsolódtak az országgal való kereskedelembe. A négy Strozzi közül Matteo érdemel elsősorban figyelmet, aki kiterjedt szövetkereskedelme révén jelentősebb vagyonra tett szert. Adóztatható vagyonának értéke jóval meghaladta azt a határt, amelytől a nagyobb vagyonokat számították.89 Fiai közül Filippo pedig az 1490-es évek elejére Firenze leggazdagabb polgárai közé küzdötte fel magát. Filippo fiai voltak azok, akik, talán a családi hagyománytól indíttatva, újra felvették a kapcsolatot Magyarországgal. Lorenzo és Filippo di Filippo Strozzi a városállam egyik leggazdagabb polgára fiaiként mind a gyapjú-, mind a selyemszövet-gyártásban érdekeltséggel bírtak, kereskedelemmel és pénzüzletekkel foglalkoztak, az egyik társaságot a másik után alapították itáliai és nyugat-európai kereskedelmük lebonyolítására. Velencében például azzal a Piero di Girolamo Corboli bankárral működtek együtt, aki többek között Bontempi pénzátutalásait is intézte. 1513-ban X. Leo pápa megbízta Filippót a pápai pénzek kezelésével, ami a családi vagyon további gyarapodásával járt együtt. 1517-ből való az első adat lyoni társaságukról, amelyet 1521-ben új tagok bevonásával és újabb tőkék befektetésével szerveztek újjá.90 A Strozzik azonban nemcsak Nyugat-Európa felé tájékozódtak, hanem Kelet, nevezetesen Törökország és Magyarország felé is próbálkoztak kereskedelmi kapcsolatok létesítésével. 1501-ből való az az accomandita, amely Lorenzo di Filippo Strozzi aranyfonal- és selyemszövet-készítő társasága és Piero di Bastiano Pitti között jött létre.91 Ez alkalommal nem csak a megbízó, Strozzi, hanem a megbízott, Pitti is fektetett be tőkét a vállalkozásba. A megbízott azonban csak csekély összeggel, 400 forinttal szállt be, míg Strozzi az előbbi összeg több mint a háromszorosával, 1 500 forinttal. Ez az összeg nem tekinthető kevésnek, ha figyelembe vesszük, hogy Lorenzo a fent említett társaság alapító tőkéjéhez, amely 5 600 forint volt, 2 500 forinttal járult hozzá. Piero Pitti a család szerényebb vagyoni körülmények között élő ágához tartozott, apja vagyonát 1480-ban 1 806 forintra értékelték.92 A szerződésben pontosan, minden részletre kiterjedően rögzítették, hogy milyen 88 David Herlihy-Christiane Klapisch-Zuber: Les Toscans et leurs famillies. h.n. 1978. 251. 89 ASF Catasto 1427, 76. fol. 137., 154., 213., 415. 90 R. Goldthwaite: Private wealth i. m. 52-107. 91 Federigo Melis: Documenti per lo studio délia storia ecnomica dei secoli XIII-XVI. Firenze, 1972. 340. 92 ASF Catasto 1480, camp. 994. fol. 145.
