Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Teke Zsuzsa: Egy firenzei kereskedő a Jagelló-korban: Raggione Bontempi IV/967
EGY FIRENZEI KERESKEDŐ A JAGELLÓ-KORBAN: ... 1488-1528 987 elvárásoknak kell megfelelnie, milyen kívánalmaknak kell eleget tennie magyarországi tevékenysége során. A pénzért gyapjú- és selyemszövetet —panni, drappi d'oro, di seta —, valamint más, Magyarországon kelendő árut kellett vásárolnia Firenzében és az árut Magyarországon készpénz vagy ottani áru ellenében értékesítenie. Az út során előadódó költségek Strozzit terhelik, a veszteséget a befektetett tőke arányában osztják fel egymás között. Pitti tarthat egy vagy több szolgát, bérelhet üzletet, és mindezt a megbízó költségén teheti. Az árukért kapott készpénzt, aranyat vagy ezüstöt, vagy személyesen juttatja el Strozzinak, vagy váltó útján utalja át. Saját nevében nem köthet üzletet, közreműködéséért jutalékot kap, és a haszonból a befektetett tőke arányában részesül. Az accomanditát meghatározatlan időre kötötték, a felektől függött, mikor bontják fel a szerződést. Pitti eredményesen működhetett az országban, mert az accomanditát 1504-ben megemelt tőkével 3 évre megújították.93 Strozzi 2000 forintot, Pitti pedig 1000 forintot fektetett be a vállalkozásba. Az összeget Strozzi még 1000 forintnyi hitellel is megtoldotta, amelyet Pitti különböző, Magyarországon haszonnal eladható áruk beszerzésére költhetett. Míg az első alkalommal a megbízó csak készpénz vagy áru ellenében lebonyolított eladást engedélyezett, most viszont hitelbe is eladhatott Pitti az országban, amit a megnövekedett bizalom jeleként értékelhetünk. Egy évvel később, 1505-ben a Strozzik gyapjúszövet készítésben és kereskedelemben érdekelt társsága is küldött, igaz, csekély mennyiségben és csak egy alkalommal, garbó szövetet Magyarországra Pittinek, hogy értékesítse. Mindössze hat vég szövetről volt szó, 145 forint értékben.94 Ugyanakkor jelentős mennyiségben — 13 bála — küldtek szövetet drinápolyi megbízottjuknak,95 ami jól érzékelteti az arányokat a két kereskedelem méretei között. Pitti működéséről keveset tudunk. Bini üzleti könyvében ugyan felbukkan a neve, de nem tartozott azon budai olaszok sorába, akik valamilyen formában összeköttetésbe kerültek a Bini-Bontempi együttessel. Az üzleti könyvből annyit megtudunk, hogy Budán Pál szabó házában lakott, aki viszont Bontempiék üzletfelei közé tartozott. Ha Pál szabó nem is vásárolt tőle, egy másik szabó, Jakab Fuggeré, viszont 1,5 rőf bársonyszövetet vett, amelyet, nyilván Fugger kívánságára, Biniék közvetítésével Bakócznak küldött Esztergomba. Árukínálatából következett, hogy ő is elsősorban az udvar szállítói között szerepeljen. Egy 1514. évi adat szerint a kincstár Pitis Péter firenzei kereskedőnek a hitelbe szállított áruk és pénzkölcsön fejében Beszterce város adóját utalványozta.96 A kincstár tartozása 2 000 forint volt. Pitti tehát az accomanditában megszabott 3 év letelte után is az országban maradt. Feltehetően időközben önállósult, de kapcsolata a továbbiakban sem szakadt meg a Strozzikkal. Erre vall az, hogy Lorenzo Strozzinak még a halála után is volt vele szemben követelése.97 Pitti valamikor az 1520-as évek elején hunyt el Magyarországon. Piero Pitti halála nem jelentette a Strozzik és Magyarország között a kapcsolatok megszűntét. Ujabb alkalmas személyt, illetve személyeket kerestek, akiket megbízhattak itteni kereskedelmük lebonyolításá-93 ASF V Serie Strozziane, n. 1164. ins. 1. 94 ASF V Serie Strozziane, n. 89. c. 35r. 95 Ua. c. 41. 96 A. Berger-E. Wagner: Urkunden i. m. nr. 582. 97 ASF V Serie Strozziane, n. 100. c. 87v.
