Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
820 SIMON ZSOLT értelmében a szalánkeméni és a belgrádi harmincadok helyett Péterváradon kívántak felállítani egy új vámhelyet, hogy egyúttal ily módon akadályozzák meg fegyverek, puskák, kések és só török területekre való szállítását.2 2 A késő középkori Magyarország harmincadjaiból származó összjövedelmek nagyságáról a királyi jövedelmekről beszámoló jelentések és jegyzékek tájékoztatnak. A harmincadokból 1427-ben 20000 forint, 1453-ban 10000 forint,2 3 míg Hunyadi Mátyás korában megközelítőleg évi 50000 forint bevétel származott.24 A Jagelló-korban a kincstárnak a külkereskedelmi vámokból származó bevételei csökkentek: a velencei követek közül Antonio Surian 1516. évi jelentése szerint a királynak a magyarországi és szlavóniai harmincadokból, huszadokból és negyvenedekből (a horvátországiakat leszámítva) 18000 forint bevétele származott, Aloise Bon 1519-ben készült beszámolója szerint pedig a vámokból a kincstárba 20000 forint folyt be, és ő valószínűleg a külkereskedelmi vámokra gondolt.25 Francesco de Zweha 1500. évi jelentésében szerepel egy 30000 forintos tétel a királyi bevételek között, a szövegben azonban azt a helyet, ahol a befel és pusztították el, egyéb, meg nem nevezett települések mellett. Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. 1-12. könyv. Sajtó alá rend. Benits Péter. (Történelmi források 1/1.) Bp. 2001. 175. Szulejmán szultán 1521. szept. 17-én kelt levele alapján, amennyire a perzsa nyelvről latinra való fordítás során eltorzult helynevekből ezt meg lehet állapítani, ő Racsát?, Szávaszentdemetert, Kölpényt?, Baricsot, Zimonyt, Szalánkemént, Cirlevaz-t, Péterváradot (Prochaz, Dimitionaz, Chapionachi, Darisi, Senium, Slanchíemen, Cirlevaz, Netaaradi) pusztította el, szept. 22-én írott levele szerint pedig Belgrádot, Zimonyt és Szabácson kívül még további öt várost. Wenzel G.: Marino Sanuto i. m. 248-249., 252. Egyéb török források szerint Baricsot, Kölpényt, Zimonyt, Szávaszentdemetert, továbbá Berkaszovot, Karlócát, Kamenicet, Vrdniket foglalták el a törökök, Szalánkemént pedig elpusztították. Török történetírók. Ford. és jegyz. Thúry József. (Török-magyarkori történelmi emlékek II.: írók.) Bp. 1893. I. 214., 287., 290., 306., II. 54., 134., 142- 143., 371. 22 CJH 830. Brodarics is azt írta, hogy 1521 után Péterváradot szemelték ki arra, hogy átvegye az elesett Nándorfehérvár szerepét, Brutüs Mihály pedig azt, hogy Pétervárad volt Belgrád eleste óta Magyarország előbástyája, de Antonio Burgio is az ország legfontosabb végvárának tartotta 1526-ban. Brodarics históriája i. m. 25.; Brutus János Mihály magyar királyi történetíró magyar históriája. Közli Toldy Ferenc. II. (Magyar Történelmi Emlékek II.: írók 13.) Pest 1867. 174.; Magyarországi pápai követek i. m. 352. A harmincadjára vonatkozó adatok alapján Belgrádot — miután nem sikerült a lerombolt szalánkeméni várat felépíteni — nemcsak katonai, hanem gazdasági vagy legalábbis kereskedelmi szempontból is Péterváraddal tervezték helyettesíteni. Szalánkemén fontosságára és a vele kapcsolatos magyar tervekre: Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei. Száza-, dok 115. (1981) 83-84. Pétervárad (Szerém vm., Petrovaradin, Szerbia és Montenegró): vár, mezőváros és királyi város, rév, kikötő: Csánki D. : Magyarország történelmi földrajza i. m. II. 233., 236-237.,' Takács Miklós: A bélakúti-péterváradi ciszterci monostor. (Kövek.) Újvidék 1989.; Török történetírók i. m. I. 308. A várra 1. még: Gere L.: Várak a Szerémségben i. m. 374-376. 23 Engel Pál: A magyar királyság jövedelmei Zsigmond korában. In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 29., Bak M. János: Monarchie im Wellental: Materielle Grundlagen des ungarischen Königtums im fünfzehnten Jahrhundert. In: Das spätmittelalterliche Königtum im europäischen Vergleich. Hrsg. Reinhard Schneider. (Vorträge und Forschungen 32.) Sigmaringen 1987. 382., Pach Zs. P: Hogyan lett i. m. 272., 272. 92 jegyz. v ч, 24 Fügedi Erik : Mátyás király jövedelmei 1475-ben. Századok 116:.(1982).485., 487-S488., 499". ; Kubinyi András: A Mátyás-kori államszervezet. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula-V Molnár László. Bp- 1990. 105. 25 Balogh István: Velencei diplomaták Magyarországról (1500-1526). Szeged 1929. XVI., XXIX. Bon hivatali elődje, Surian is külkereskedelmi vámokról számolt be, a királyi birtokon fekvő belső vámokból befolyó jövedelmeket pedig a királyi birtokokra vonatkozó tételbe kellett, hogy számítsák.
