Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
KÉNYSZER ÉS SZOLGÁLAT. PORTRÉVÁZLAT FESTETICS GYÖRGYRŐL 1369 1794 nyarától kezdődő kihallgatások során Festetics Györgyöt is megpróbálta gyanúba keverni, megemlítve, hogy többször is együtt ebédelt a keszthelyi gróffal, de végül is vallomását egyéb terhelő bizonyíték nem támasztotta alá, és így Festetics perbefogására nem került sor.13 2 A letartóztatások és Hajnóczyék Bécsbe szállításának hírére Pest vármegye 1794. augusztus 26-án kelt körlevelében tájékoztatta a többi megyét.13 3 Zala vármegye közgyűlése ennek nyomán 1794. szeptember 7-én — Pest vármegyéhez hasonlóan — alázatos hangú, de a magyar nemesi jogot sértő eljárás elleni tiltakozó feliratot küldött Sándor Lipót nádorhoz. A felirat végső formába öntésében Festetics György is részt vett. Ez a közszereplés valószínűleg azért nem járt rá nézve különösebb következményekkel, mivel súlyában egyáltalán nem volt mérhető a Graeven ezred főtisztjeként megfogalmazott beadvány jelentőségéhez. Elmarasztalására pár évvel később került sor, amikor a franciák észak-itáliai katonai sikerei következtében az ország nyugati megyéi is könnyen hadszíntérré válhattak, és az 1796. évi országgyűlés határozatai alapján az uralkodó elrendelte a nemesi felkelést.13 4 Zala vármegye közgyűlése előtt 1797. április 12-én ismertették a királyi parancsot, viszont gróf Althan Mihály főispán, gróf Szapáry Péter, Festetics György, Spissich János alispán és mások a felkelést hiábavalónak ítélték. Spissich úgy vélekedett, hogy ha a reguláris császári-királyi haderő képtelen volt megállítani a franciákat, a begyakorlatlan felkelők az eredményesség reménye nélkül vennék fel a harcot az ellenséggel, így az ellenállás csupán szükségtelen pusztítást vonna maga után. A vármegye álláspontját egy ez alkalomból felállított bizottság élén Festetics György fogalmazta meg, és az uralkodónak küldendő feliratot ő diktálta Forintos Gábornak.13 5 A kért 1000 gyalogos és lovas helyett azonban mindössze 200-200 gyalogost és lovast ajánlott meg a vármegye. A felterjesztést az uralkodó azonban sértőnek találta, jóllehet a besúgói jelentések nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeképpen Somogyi János udvari tanácsos nern talált semmi „sértőt" a jegyzőkönyvekben. Ezt követően Végh Péter országbíró elnöklete alatt egy vizsgálóbizottság novemberben tárgyalta a megyegyúlés eseményeit, majd az 1798. április 12-én Bécsben kelt 3461. számú királyi leiratot a két nappal későbbi vármegyegyűlésen ismertették. Althan Mihály főispánt, valamint Spissich János alispánt az uralkodó leváltotta, a vármegye jegyzőjét törölték a táblabírák sorából, míg az „önhitt fölterjesztési irat" irat kapcsán „Festetics Györgyöt, ki amaz illetlen felirat tartalmát nyilvánosan szőnyegre hozta, felolvasta, s annak szerkesztése végett összejött ama rendellenes bizottságban elnökölvén azt a jegyzőnek tollba mondta, őt, mint az 1797. ápril[is] 12-én meghiúsított, felkelés egyik részesét -elkövetett bűnének büntetéséül csász. kir. kamarási méltóságától megfosztottnak és fejedelmi székvárosunkból kitiltottnak nyilvánítjuk."136 132 Benda K.: i. m. П. 47., 54., 155. 133 Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg; Acta Congregationalia 1794. No. 248. 134 Corpus Juris Hungarici i. m. 270-271. 135 Zala vármegye felirata magyarul: Adatok Zala megye történetéhez i. m. 1878. 1. 10-14. 136 Adatok Zala megye történetéhez i. m. 1878. 1. 16.
