Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
1370 KURUCZ GYÖRGY Az udvar ezen reakciója jelezte, hogy a vármegyei politizálás sem jár kockázatok nélkül. Mégis kijelenthető, hogy a gróf személyét érintő kegyvesztés alapjában véve súlyosabb következményekkel is járhatott volna. Nem érintette ugyanis közvetlen módon Festetics már meglévő vagy éppen megszervezésre váró oktatási intézményeit. Az 1797. esztendő egyébként azért is jelentős, mivel a keszthelyi gróf „oeconomicalis institutuma" hosszabb előkészület után július 1-én megnyitotta kapuit. A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás nagy jelentőségű iskolájának szervezése kapcsán Festetics, mint azt korábban láthattuk, egyrészt Tessedik Sámuel tapasztalataira, másrészt Johann Ferdinand von Schönfeld, prágai születésű bécsi lapszerkesztő tanácsaira támaszkodott. Schönfeld volt az, aki Magyar Újság címmel magyar nyelvű mezőgazdasági szaklapot adott ki Bécsben, de Festeticcsel folytatott levelezése alapján feltételezhető, hogy e lap mögött is a magyar főnemes állt.137 A Keszthelyen megnyíló tanintézet első professzora, Kari Bulla javaslata nyomán az iskolát Georgikonnak nevezték el, mely az alapító nevét, illetve az oktatási intézmény jellegét egyaránt tükrözte. Az adott körülmények között érthető módon az alapító okiratban Festetics a Georgikon magánjellegét hangsúlyozta, de kezdettől országos intézmény létrehozására gondolt, amit a leendő tanárok kiválasztási szempontja is igazol. Schönfeld 1797. március 13-án kelt levelében Pethe Ferencet, a későbbi georgikoni tanárt, így ajánlja Festetics figyelmébe: „Pethe urat Ön is bizonnyal olyan embernek találja, aki nemzeti büszkeséggel és tudással egyaránt rendelkezik, amelyre ezen munkálat során igencsak szükségünk van."138 A Georgikont bemutató leghitelesebb és legrészletesebb leírást egyébként Richard Bright brit utazó adta könyvében, melyben Festetics célját az intézet létrehozásával szintén a nemzet előbbre jutásának szolgálatában jelölte meg.139 Minőség, szakmai színvonal és elkötelezettség tehát egymástól elválaszthatatlanul jelen volt Festetics törekvésében, amikor a Georgikon létrehozása mellett döntött. A Magyar Hírmondó 1798. szeptember 14-i számában, tehát egy országos lapban, már az olvasható, hogy a tanintézet óráit bárki fizetés vagy tandíj nélkül hallgathatja. Jellemző az is, hogy a külfölddel történő összehasonlításban a korabeli mintaországra utal a cikk szerzője, midőn azt írja: „Angliának ily ritka boldogságára iparkodik szíves igyekezettel juttatni vidékünket - Festetics György..."14 0 A keszthelyi gróf további tevékenységének eredményessége attól is függött, hogy a körülményeket elfogadva, sikerül-e személyével kapcsolatban az udvar felfogását némiképpen megváltoztatnia. A nevezetes Zala vármegyei közgyűlés után egyértelművé vált, hogy minden addigi iskolaszervező, tudomány- és irodalompártoló törekvése hiába-137 MOL Festetics Lt. P 279 10. es. fol. 156. 138 „An Herr Pethe finden Sie gewiss auch den Mann, der Nationalstolz und Köntniss hat, das brauchen wir bey diesem Werke." MOL Fest Lt. P 279 10. es. fol. 316. Vö. Sági К.: i. m. 31. 139 Richard Bright: Travels from Vienna to Lower Hungary. Edinburgh 1818. 361. 140 Magyar Hírmondó 1798. 338. A jelen tanulmánynak nem feladata a Georgikon működésének vizsgálata, csupán utalni szeretnénk Festetics és Emmanuel Fellenberg, valamint Albrecht Thaer közötti levélváltásokra, melyek Bright mellett a keszthelyi tanintézet külföldi agrárszakemberek általi elismerését illusztrálja. MOL Festetics Lt. P 246 1. es. fol. 150., 612., MOL Festetics Lt. P 279 85. cs. fol. 490.
