Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adósság; hitel; törlesztés. Festetics György pénzügyi helyzete 1782 és 1818 között 539
548 KURUCZ GYÖRGY zettségekről viszont sem a gróftól, sem pedig valamelyik alkalmazottjától nem maradt fenn értékelhető forrás, vagyis a fenti adatok alapján csakis a tényleges tőketörlesztésről, illetve az újabb hitelfelvételekről kaphatunk pontos képet. Az anyagi terhek szorítását egyébként Festetics magánlevelezéséből érzékelhetjük leginkább. Feleségéhez, Sallér Judithoz írott leveleinek központi témája ekkoriban a különböző nagyságú összegek törlesztése, előteremtése volt. 1787. május 13-án pl. azt írta, hogy miközben mások, akik neki tartoztak, 8 245 ft-ot törlesztettek, neki viszont 34 000 ft-ot kellett megadnia június végéig. Egyedül Cziráky gróf felé 30 000 ft-os tőkeösszeget kellett rendeznie, miután Cziráky felmondta korábbi hitelét.3 2 Bevétel, tőke- és kamattörlesztés Az 1788 utáni bő egy évtizedben részben módosult a fenti képlet, mert igaz ugyan, hogy Festetics továbbra is törekedett az adósságok csökkentésére, viszont a csáktornyai uradalom és egyéb kisebb jószágok megszerzése következtében kamatfizetési kötelezettségekkel járó regisztrált adósságállománya igencsak megnövekedett. További lényeges elem, hogy a rendelkezésre álló források alapján az átlagos kamatszint mellett a kamatterheknek a kiadási rovaton belüli arányait is rekonstruálhatjuk. A Festetics György hitelfelvételeit, illetve az öröklött adósságait terhelő kamatszintváltozások fontosságát ugyan nem kell különösebben hangsúlyoznunk, mégis úgy tűnik, hogy a 4% és 6% közötti intervallum, ezen belül a jegyzett adósságokat terhelő 5,3%-os átlagos kamatszint a vizsgált időszakra kivetítve - s a korszak általános kamatszintjét is figyelembe véve -, túlzás nélkül nominálisnak tekinthető.33 Természetesen Festetics későbbi hitelfelvételeit magasabb kamatszint jellemezte, de pl. 1789-ben a jegyzett adósságokat mindössze 4,2%-os átlagkamat terhelte. Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy egy tőkeerejénél fogva jelentős hitelezői kör, vagyis egyházi személyek vagy testületek, káptalanok, konventek, templomi alapítványok esetében egyáltalán nem jellemző, hogy világiakhoz képest eltérő kamatszinten nyújtottak volna hiteleket. A világi személyekhez, főnemesekhez, polgárokhoz hasonlóan ugyanúgy 4%-ra folyósítottak különböző összegeket.3 4 A 18-19. század fordulóján 5%-os kamatszint volt a jellemző, míg Festetics életének utolsó időszakában a törvény által megengedett 6%-os kamatra lehetett elhelyezni összegeket az uradalmi pénztárakban. A kamatszint növekedése az 1810-es évek devalvációinak tudható be, ami viszont nem kompenzálta a veszteségeket, s ez kétségkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a hitel-32 MOL Festetics Levt. P 246 5. cs. f. 30. 33 Vö. Tóth T.: i.m. 36. A kamatszint törvényi szabályozását az 1647. évi 144- tc. biztosította, melyet az 1715. évi 51. tc. uzsora ellenes rendelkezései is kiegészítettek. 34 Harruckern báró 10 000 ft-os kölcsönét ugyanúgy 4%-ra folyósította Festeticsnek, mint a keszthelyi kórház a viszonylag jelentős összegnek számító 9 000 ft-ját, vagy éppen Malik Vince kereskedő a maga 7 800 ft-os összegét. A rendelkezésre álló adatok szerint ekkoriban egyetlenegy hitelező sem akadt, aki 6%-ra nyújtott volna hiteleket. Az előző év (1788) bevételi rovataiban egységesen „kölcsön felvett 4 percentumra" megjelöléssel adták meg a különböző összegeket. MOL Festetics Levt. P 235 141. cs. f. 420.
