Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adósság; hitel; törlesztés. Festetics György pénzügyi helyzete 1782 és 1818 között 539

FESTETICS GYÖRGY PÉNZÜGYI HELYZETE 1782 ÉS 1818 KÖZÖTT 549 forgalomra, hiszen sokan voltak kénytelenek korábbi befektetéseik elértéktele­nedésével szembesülni.3 5 Az engedélyezett kamatszint tehát nem kárpótolta a hitelezőket a folyósított összegek értékvesztéséért, s ennek a jelenségnek a jel­lemzőjeként ekkor már alig találunk ezüstben („pengő forintban") regisztrált összegeket, jóllehet a pénzforgalmi kimutatásokban párhuzamos rovatok tar­talmazták a „pengő forintban" vagy „váltó czédulában, papirosban" nyilván­tartott hiteleket, törlesztéseket. Az itt következő táblázat forrásaként az 1788-tól 1797-ig terjedő időszak hiánytalanul megmaradt hitelpénztári számadásai, illetve a bevételi és a kiadá­si rovatok főösszegei szolgáltak.3 6 Ettől az időszaktól kezdve már jóval ponto­sabban tudjuk felmérni a bevételek és a kiadások változásait, ezen belül a hitel­felvételek, illetve a tőke- és kamattörlesztések, az általános adósságkezelési fo­lyamatok jellemzőit.3 7 3. táblázat Bevétel, jövedelem, adósságkezelés, 1788-1792 Évek 1788 1789 1790 1791 1792 Össz. Őszes bevétel (ft) 175 908 224 832 338 1813 " 730 428 381 654 1 851 003 Összes kiadás (ft) 123 419 173 556 279 833 677 119 329 909 1 583 836 Tőketörlesztés (ft) 60 800 94 300 75 200 511 598 114 600 856 498 Kamattörlesztés (ft) 15 038 14 001 11 786 87 803 111 358 239 986 További hitelfelvétel (ft) 21 000 98 775 369 700 99 700 589 175 Tiszta jövedelem (ft) 52 419 51 276 58 472 53 308 48 744 264 219 A 2. és a 3. táblázat összesített adatainak egybevetésekor azt látjuk, hogy az előző öt évhez képest Festetics bevételei pontosan 3,5-szer nagyobbak lettek, miközben tőketörlesztései 2,4-szeresére növekedtek. S jóllehet az előző öt év adósságszolgálati terheiről nem rendelkezünk adatokkal, azonban azt látjuk, hogy ebben az időszakban már igen jelentős kamatfizetési kötelezettségekkel is 35 Vargha Gy.: i.m. 12. 36 MOL Festetics Levt. P 235 141. cs. ff. 420-527. 37 A jelen dolgozatnak nem tárgya, csupán mellékesen kívánom jelezni, hogy bizonyos esetek­ben a kiadási oldal adatai alapján töredékesen az is rekonstruálható, hogy a keszthelyi gróf milyen is­kolai, intézményi befektetésekre vállalkozott, kiknek folyósított különböző összegeket, kik voltak azok az ösztöndíjas fiatalok, akiket támogatott, milyen összegeket fordított sajtótermékekre, stb. így például az 1810-es évektől a Georgikon fejlesztése során az iskola pénztárától elkülönített „építő kassza" működött, a „militáris académia" céljából folyósított összegek is nyomon követhetők, vagy azt is megtudhatjuk, hogy Bene Gergely kertész külföldi ösztöndíjas útja alkalmával milyen összege­ket kapott. MOL Festetics Levt. P 276 778. es. f. 319v. A mecénási tevékenység tényleges rekonstruk­ciója viszont azért lehetetlen, mert jóllehet Festetics György a vizsgált évtizedek során egyre nagyobb összegeket vett fel különböző pénztáraiból, s ezeket legtöbbször a „M[é]lt[ósá]gos Uraság maga költ­ségére administráltatott" megyjegyzéssel vezettek be a kiadási oldalon, de érthető módon nem közöl­te alkalmazottaival, hogy ténylegesen mire is költötte ezeket az összegeket. !s Bolla Ferenc számtartó megjegyzése az adott év bevételei kapcsán hűen tükrözi, hogy az év végi összegzésben valóban a tényleges készpénzforgalmat rögzítették bevétel és kiadás tekintetében. Az 1790. évben ugyanis 501 956 ft lenne a bevétel főösszege, de bizonyos tételek „csak papirosban" szerepelnek „mind a perceptióban, mind az erogatióban foglaltatnak, és voltaképpen nem fizettettek meg" ezért a tényleges bevétel főösszege nem több mint 338 141 ft. Vö. 11. jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom