Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
1364 KURUCZ GYÖRGY magánkihallgatásának a császárnál, Sallér Judit minden bizonnyal férje tudtával fordult az uralkodóhoz, 1791. március 10-én, hogy fogadja el Festetics György nyugdíjazási kérelmét. Április végén felesége kiutazott urához Milánóba, pontosan akkor, amikor az első jelentést elküldte Bécsbe a lombardiai főparancsnok. Ez semmi terhelőt nem tartalmazott, így az uralkodó 1791. május 19-én engedélyezte, hogy Festetics kiléphessen a császári-királyi hadseregből.11 2 Festetics György harminchat éves volt ekkor, birtokait hatalmas adósságok terhelték, a katonai és hivatalnoki pálya végleg lezárult előtte. Politikai illúziói — melyeknek sorsát köszönhette — már nem nagyon lehettek. A birtokaira való visszavonulás, a családi élet közössége várta. Program és cselekvés Amikor Festetics György Itáliából visszatért Magyarországra, a hazai politikai közélet már nyugvópontra jutott. A rendi alkotmányos formákat, az ország közjogi különállását ismét törvények garantálták, így a rendek és az uralkodó közötti kompromisszumot elvben nem zavarta semmi. A nemesség és a felvilágosult értelmiség különböző csoportjai a nekibuzdulásokat követő apátia és illúzióvesztés állapotában voltak. A kezdeményezést az uralkodó ragadta magához, mivel érthető módon el akarta kerülni azt, hogy a francia forradalom eszméi birodalmában is követőkre találjanak. A polgárságnak és a parasztságnak egyaránt alkotmányos jogokat kívánt adni, viszont későbbi tervezett reformjai érdekében titkosrendőrök szolgálatait éppúgy igénybe vette, mint azokat az ügyes tollú röpiratszerzőket, akik munkájukkal politikáját voltak hivatottak elfogadtatni. Ráadásul céljai megvalósítása érdekében a nemességgel szembeni polgári, paraszti, sőt nemzetiségi mozgalmak felhasználását is alkalmasnak vélte.11 3 A felvilágosult nemesség és értelmiség legjobbjai azonban, így Széchényi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Hajnóczy József, Berzeviczy Gergely, Schedius Lajos stb., a szerveződő pest-budai, kassai, nagyváradi és szepességi irodalmi szalonok tagjai, nem tudtak belenyugodni abba, hogy a korábbi passzivitás, a sorsdöntő kérdések megoldásának elodázása jellemezze a hazai belpolitikai életet.11 4 Annál is inkább, mivel az 1790-1791. évi országgyűlés a magyar nyelv használatát, a nemzeti irodalom és kultúra elősegítését szolgáló törvénnyel, illetve az ország állapotát felmérni hivatott rendszeres bizottsági munkálatok megindításának elhatározásával, elvben kijelölte a lehetséges továbblépés irányát.11 5 A törvényben tükröződő szándék tényleges megvalósítása azonban nem a rendek összességén, és főleg nem a központi kormányzat intézkedésein múlt, hanem kizáró-112 Szabó D.\ i. m. 253. Gróf Karl Leopold von Stain táborszernagy német és olasz nyelvű menetlevelét 1791. május 31-én állították ki Milánóban Festetics számára. MOL Festetics Lt. P 235 109. cs. No. 330 fol. 428. 113 Magyarország története V/l. i. m. 111-115. 114 Uo. 175-176. 115 L. a 16. és 67. törvénycikkeket. Corpus Juris Hungarici. Ford. Csiky Kálmán. Bp. 1901. 163., 203-215.
