Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
KÉNYSZER ÉS SZOLGÁLAT. PORTRÉVÁZLAT FESTETICS GYÖRGYRŐL 1365 lag a jövő érdekében áldozni kész egyénekre hárult. A cselekvőképességhez ugyanakkor minden időben megfelelő anyagi háttér is szükséges, amivel kezdetben Festetics György aligha rendelkezett. Ezt azért sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert életművének megítélésében ez is igen lényeges elem. A majorátus egybentartása és az öröklött adósságok vállalása mellett a csáktornyai uradalom megszerzése céljából Festetics további kölcsönökkel terhelte meg birtokait. A kockázatvállalás mértékének értelmezéséhez érdemes egy pillantást vetnünk birtokainak jövedelmezőségi mutatóira. Az 1785. évre szóló kimutatás szerint a kezén lévő hét uradalomban az úrbéresektől mindössze 7126 forint készpénz bevételt könyvelhetett el. A magánkezelésében lévő birtokrészekből, a különböző terményekből, borkereskedelemből, állattenyésztésből, erdei termékek értékesítéséből stb. származó tételekkel együtt a teljes bevétel összege 203515 forint volt, míg az igazgatási és fenntartási költségek 176409 forintot tettek ki.11 6 Hasonló aránnyal számolhatott az 1790-es évek elején, és változás csak azután következett be, hogy Nagyváthy János — akit még bécsi szabadkőműves kapcsolatai révén ismert meg — átvette birtokainak igazgatását. A Nagyváthy-féle birtokigazgatási reform,11 7 vagyis a racionalizált üzemszervezés, a megfelelően adminisztrált központi birtokigazgatás (directorátus) bevezetése nyomán Festetics jövedelmei valóban jelentősen növekedtek, jóllehet a további hitelfelvételek révén adósságszolgálati terhei is emelkedtek.11 8 Tiszta jövedelmei az 1790-es években átlagosan 60000 forint körül mozogtak, és a központi pénztári (crediti cassa) elszámolások alapján az 1780-1790-es években 4000 és 15000 forint közötti összegeket vett fel évente közelebbről meg nem jelölt célokra. Az első mecénási vállalkozás, amely Festetics nevével összefüggésbe hozható, a Bécsben megjelenő Hadi és Más Nevezetes Történetek támogatása, mely 1792-től Magyar Hírmondó címmel jelent meg. A már említett lapot Görög Demeter és Kerekes Sámuel szerkesztette, de rövid ideig Hajnóczy József is a szerkesztőség munkatársa volt. A francia forradalomról szóló híreket, a más lapokból átvett tudósításokat, illetve a levelezőktől érkező anyagokat ő dolgozta át. S bár a lapnak mai szemmel nézve nem nagy előfizetői tábora volt, mindössze 1300 fő, hatását azért nem szabad lebecsülni, mivel a szerkesztők ingyen megküldték az egyes számokat az ország gimnáziumaiba, hogy felkeltsék az érdeklődést a magyar nyelvű szövegek olvasása iránt.119 Hasonlóképpen a nemzeti nyelv és irodalom támogatását célozta a Minerva könyvkiadó megindítása, melyet szintén Festetics György tett lehetővé a kilencvenes évek második felében. 116 L. a „Wirtschafts Abschluss pro 1785" című kimutatás különböző rovatait. MOL Festetics Lt. P 235 147. cs. 117 E birtokigazgatási reform alapvető dokumentuma a kéziratos, Nagyváthy János által kidolgozott „Közönséges Instrukció a M[é]l[tósá]gos Királyi Kamarás Gróf Tolnai Festetics György Ür uradalmaiban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül". Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; Kézirattár Quart. Hung. 1360. 118 Festetics pénzügyi helyzetének alakuláshoz 1. Kurucz Gy.: Adósság, hitel, törlesztés i. m. 548-552. 119 Magyar sajtó története i. m. I. 126-128.
