Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475
A HABSBURG ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM A KARLÓCAI BÉKE UTÁN 1493 Marsigli Ibrahim efendi közvetítésével 30 darab szekeret kért a törököktől, hogy Lippáról Karánsebesre tudja vinni a lőport és a várlerombolásokhoz szükséges egyéb felszerelést, Ibrahim pasa megígérte, utasítja az embereit, hogy késlekedés nélkül állítsák ki a kért kocsikat Lippa és Facsád kerületében, hogy ott fel lehessen rájuk pakolni a szerszámokat és a nevezett helyre lehessen szállítani őket. Okulva Marsigli korábbi felszólításán, hogy konkrétan írja meg, ha valamiféle panasz van a németekre, mert csak úgy tud intézkedni az ügyben, megemlítette levelében, hogy Újpalánka környékén ok nélkül zargatják a török alattvalókat, és reméli, hogy ha Marsigli végre összegyűjti a határról a németeket, nem fogják többé a falvakat zaklatni. Végül az utóiratban megint visszatért két szokásos téma: a német katonák összeterelése és a tized kérdése, amiről azt állította a pasa, hogy az az eljárás, miszerint faluról falurajárva zaklatják a Porta alattvalóit ellentétes a békével. A barátságosabb hangvételű levélre Marsigli is más hangnemben válaszolt és egy óra kíséretében, amelyet ajándékul küldött a pasának, udvariasan, de ismét határozottan megüzente, hogy a német katonaság a lerombolások befejezése előtt semmiképpen sem hagyhatja el a területet. Felszólította ugyanakkor a pasát, hogy ne küldözgessen fenyegető parancsokat a katonák elöljáróinak, mivel feljebbvalóik utasítása ellenében azoknak nincs lehetőségük elhagyni állomáshelyeiket. A császári megbízott biztos volt benne, hogy a pasa által említett 25000 kibla búzát és 4000 ökröt a német katonaság nem rabolhatta el — ennek lehetetlenségét hosszas logisztikai magyarázattal is alátámasztotta —, mindazonáltal kiküldött egy embert a panaszok kivizsgálására. Közben megérkezett a pasa ígért megbízottja, Husszein aga is, aki egykor a pasa szállásmestere volt Bécsben, és Marsigli jelentése szerint azt közölte vele, hogy „egy őrülttől (a pasát értve alatta) nem várható más csak őrültség". Marsigli ennek ellenére kötelezte az agát, folytasson le egy vizsgálatot, hogy tisztázni lehessen a „török módra" szerkesztett vádat, amelyet Ibrahim pasa csak azért talált ki, hogy megfélemlítse a császár alattvalóit. A temesvári pasa, amint látta, hogy az olasz grófot nem tudja megingatni, halogató taktikát kezdett alkalmazni, hiába igyekezett Marsigli minél előbb tisztázni a rágalmakat.9 0 Ekkor érkezett meg Marsiglihez az új belgrádi szeraszker, Haszan pasa levele,9 1 amelyet annak legfőbb agája juttatott el hozzá, és mivel az aga nem haladhatott át Temesváron, a császári megbízott azonnal felismerte, hogy elérkezett az idő, amikor megtörheti Ibrahim pasa büszkeségét, kihasználva a két török főember egymás iránti kölcsönös ellenszenvét. Marsigli úgy döntött, hogy nem csupán a választ küldi el az agával, akinek egy szép darab szatént ajándékozott, hanem elküldi hozzá — szintén értékes ajándékokkal (egy ezüst serlegtartó tálon egy angol órát küldött neki) és részletes instrukciókkal ellátva — a Haditanács titkárát, Ehrmann de Flechenaut92 és saját tolmácsát Alvise Wol-90 Marsili, L. F.: Relazioni i. m. 463. 91 A 6. jelentés D jelű melléklete, a Lettere Turche (BUB Mss. Mars. 65.) 6. sz. levele. Ez 1701. január 24-én érkezett Marsigli szálláshelyére. Ebben a levélben a szeraszker üdvözli Marsiglit, és érdeklődik, hogy ki a felelős a munkálatok késlekedése miatt. 92 Ehrmannt nem először küldte személyesen tárgyalni a törökökkel. Járt ő például Banjalukában is tárgyalni a boszniai pasával a sokat vitatott Novi hovatartozásáról. Marsili, L. F.: Relazioni i. m. 240.
