Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
KOSSUTH LEVELE MEZŐTÚRRÓL (1849. JÚLIUS 27.) 627 Július 1-én a megyét már Szolnokon találjuk. Kimondták, hogy állandó bizottmánnyá alakulnak, nem oszlanak el, s ha a hadi helyzet úgy hozza, átvonulnak egy másik megyébe is.82 Július 10-én a megye Törökszentmiklósra húzódott, július 28-án Fegyverneken találjuk őket, majd Mezőtúron, augusztus 3-án Dévaványán. Itt tartották az utolsó ülést, augusztus 16-án.8 3 Vázlatos áttekintésünk is jelzi, hogy Heves megye derekasan helytállt, sőt nagyon jól teljesített 1848-1849 során. A megyebizottmányt és a tisztikart ugyan itt is meg kellett támogatni a kormánybiztosok rendszerével, de azok zöme a megyéből keiiilt ki.8 4 1849. júliusában azonban a népfelkelés-nemzetőrség-szabadcsapatok-katonaság-kormánybiztosok-megye-kózponti vezetés addig is bonyolult és nem konfliktusok nélküli rendszerében már komoly repedések mutatkoztak. A megye sürgető utasításokat kapott, hogy indítsa ki a népfelkelést, de a járási tisztviselőket, szolgabírákat nem találják a helyükön. „Ha a kormány a hon seregeihez a népfelkelést nélkülözhetetlennek találta éjszak óriása megtörésére, annak a tisztviselők által elmulasztott tellyesítésén lesz a haza bukása indokolva!" -rögzíti a már nyilván néhány főből álló, ekkor Csiky Sándor által vezetett megyebizottmány július 8-án Szolnokon.8 5 Az önkritika mellett joggal teszik fel a kérdést a parancsnoklóknak: ők ugyan kiindítanák a népfelkelést, de hova küldjék, ki fogja azt felfegyverezni, élelmezni?8 6 Hatásköri konfliktus bontakozik ki a Tisza-vonalat védő Korponay ezredessel, aki egy mezővárosi jegyzővel üzen a megyének, és így követel népfelkelőket, sőt szorgalmazza a tiszai töltések átvágását.8 7 Néhány nap múlva 600 lovast és 200 gyalogost kérnek a megyétől a Tisza-vonal őrzésére, közben pedig már két további szabadcsapat szervezése is folyik abban a megyében, amelynek nagyobb részét már megszállta az orosz se-82 U. o. 768. sz. 517-518. 83 U. o. ill. Szederkényi Nándor: i. m. 404-412. 84 Sőt, érdemes lenne annak vizsgálata, hogy mi az oka annak, hogy Heves megyéből a század második felében a részben itt is említett nemesi származású politikusok többségükben a függetlenségi mozgalmakhoz tartoztak, s a megye még 1867-ben is szembefordult a kiegyezési rendszerrel, autonómiáját a kormány felfüggesztette stb. Egy vázlatos áttekintés: Molnár JózsefHeves és Külső Szolnok megye alkotmányos és függetlenségi mozgalmai. (1849-1867.) Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyvei 5. 1959. 211-232. Alaposabban, de a társadalmi háttér feltárása nélkül: Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849-1867. (Tanulmányok Heves megye történetéből 10.) Eger, 1991. Életrajzi keretben foglalkozik a megyei politikával: Sebestény Sándor: i. m. Viszonylag kevés, pontosan 100 fő honvédtiszt került ki a megye mai területéről, közülük 45 volt nemes, 30 volt diák és jurátus, és mind közül 27-en voltak aktív szolgálatban 1848-ban. Bóna Gábor: Az 1848/49-es honvédhadsereg Heves megyei származású tisztjei. Agria XXI-XXII. Eger, 1995. 85 Heves megye 1849. évi közgyűlési jegyzőkönyve 804. sz. 549. 86 A kérdés többször felmerül a bizottmányi üléseken. U. o. 765., 804., 812., 867. sz.; 513., 537., 549., 557. 87 U. o. 789. sz. 537. - A megye „megütközéssel vette" ezt az üzengető eljárást, jelezve, hogy hivatalos megbízás, kapcsolat nélkül így akár az ellenség is utasíthatná őket, illetve az emberi életek veszélyeztetése miatt visszautasították a töltések átvágását. (Bár a nyár rendkívül száraz volt, valószínűleg a júniusi ún. zöldár folytán kilépett medréből a Tisza, a folyó a töltéseket nyaldosta.) -Korponay egyébként a nehéz körülményekhez mérten a népfelkelés szervezése során elismerésre méltó teljesítményt nyújtott: Süli Attila: A Jászkun kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban. In: Bács-Kiskun megye múltjából XVIII. (Szerk: Tóth Ágnes) Kecskemét, 2003. 139-154.
