Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
628 GERGELY ANDRÁS reg. De mégis megkezdik ennek a nyolcszáz főnek a kiállítását is. Két nap múlva, július 23-án Aulich hadügyminiszter július 15-i sürgetését veszik tárgyalás alá: a miniszter méltatlankodik, hogy más, „idegen ajkú" (vagyis nemzetiségi) megyék már kiállították az újoncokat a seregbe, Heves pedig még mindig hátralékban van. Az újoncok azonnal kiállítandók és Hódmezővásárhelyre küldendők!8 8 Július végére tehát a nehézkesen vándorló, levéltárával, pénztáraival szekerező, igazgatási területének zömét elveszítő megyei adminisztráció egyszerűen összeroppant. Utolsó érdemi intézkedésük Kossuth levelének megválaszolása volt. Mezőtúr helytörténete sajnos nincs annyira feltárva, hogy politikai történeti szempontból elemezhetnénk 1848-49-es éveit. A mintegy tizenötezer főnyi lakosságú mezőváros viszonylagos jómódját az állattenyésztés (lótenyésztés, lótartás, fuvarozás illetve a juhtartás, gyapjú) biztosította. Nincs képünk viszont a tanyásodás folyamatáról a 19. század közepén. Az 1824-ben épített katolikus templom, az 1834-ben elkészült zsinagóga, az 1845-ben felújított háromezer főt befogadó református templom is viszonylagos jólétet sejtet. A város egyes részei földesuraitól 1845-ben illetve 1846-ban megváltották magukat - ami ugyancsak a lakosság pénzügyi-anyagi teljesítőképességét jelzi (noha kölcsönfelvételek lehettek a háttérben). 1843-ban kaszinó létesült, tehát az értelmiség is önálló csoportosulásként jelentkezett.8 9 A korabeli országleíró statisztika 3700 lovat, 1200 ökröt, 1600 tehenet, 20.000 juhot regisztrál - 15.000 lakoshoz mérten tekintélyes az állatállomány. A 250 iparos zömmel a mezőgazdasági termelés igényeit elégítette ki. Meglepően kevés e forgalmi csomópontban, egy négy országos vásárt tartó mezővárosban a kereskedők száma (12), valószínűleg a közlegelőn lovakat tartó házas zsellérek, fuvarosok egyszersmind alkalmi kereskedők is voltak.9 0 Mezőtúr 1848-49-es történetéről jószerével csak annyit tudunk, hogy a jobbágyfelszabadítás — az egy-két éve megkötött önkéntes örökváltság folytán — közvetlenül nem érintette őket. A megyei iratokban csak az italmérés gyakorlása miatt alakult ki konfliktus, az is a lakosok és a város vezetése között, mivel a város ezt a haszonvételt magához váltotta. A nemzetőri összeírás, a nemzetőrök kiállítása, majd a toborzás, sorozás itt konfliktusok nélkül végbement. Több mint ezer nemzetőrt írtak össze. A (délvidéki) táborba szálló önkéntes nemzetőrség mozgósítása 1848 nyarán már nehezebben ment. Mezőtúr mindenesetre egy egész századot állított ki. A felváltásukra augusztusban szervezett „második negyed" kiállítása kapcsán sem jeleztek Mezőtúrról nehézséget. 9 1 A helységben egy lovas nemzetőri századot is alakítottak, amely decemberben Arad körülzárolásában vett részt. Mezőtúri lovas nemzetőrök és ugyanonnan két gyalogos század vett részt 1848 végén a Miskolc-Kassa környéki koncentrációban is.9 2 A honvédség kiállításának történései, a helyi 1848-49-es 88 U. o. 814. sz. 557. 89 Bodoki Fodor Zoltán: Mezőtúr város története 1. Zalaegerszeg, 1978. 76-81. 90 Palugyai Imre: Jász-Kun kerületek s Külső Szolnok várraegye leírása. Pest, 1854. 389-393. 91 Baranyai Zoltán, Halasi Zoltán és mások: i. m. 5-6. 92 U. o. 7. - A mezőtúri lovas nemzetőrség egyébként megfutott az ellenség ágyúzásától.
