Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
610 GERGELY ANDRÁS Vetter helyett ismét Görgeit bízta meg az ideiglenes fővezérséggel. Április 7-én Gödöllőn tárgyalt Görgeivel és vezérkarával az olmützi oktrojált alkotmányra adandó válaszról, vagyis a Függetlenségi Nyilatkozat tervéről. Április 10-én indult vissza Debrecenbe, ahova 12-én érkezett. Az április 14-i Függetlenségi Nyilatkozat után az új kormány szervezése következett. Június elején pedig — ahogy említettük — a kormány és a kormányzat visszatért Pestre. A fővezérség ügye megoldatlan maradt. Kossuth a vezetést Bemnek ajánlotta fel, s erről kívánt tárgyalni vele. Június 17-én Szolnokon, Mezőtúron át Nagyváradra indult, 19-20-án ott értekezett Bemmel, aki a felkérést nem fogadta el. Kossuth június 22-én érkezett vissza Pestre. Július 1-én azután Mészáros Lázár lett a fővezér. E napokban Kossuth vasúton többször Ceglédre utazott, részt vett Perczel hadtestének szervezésében, illetve egy tartalék hadtest felállításában. Július 17-én, immár Szegedről, Aradra és Temesvárra ment, megszemlélte a nemrég elfoglalt aradi várat, meglátogatta a Temesvárat ostromló honvédsereget. Július 21-én este már újra Szegeden volt. Július 25-én pedig Szentesen, Kunszentmiklóson keresztül Cibakházára utazott, hogy ott bevárva egy Görgeihez küldött futárt, valahol a környéken sor kerüljön találkozójukra, hogy a fővezérség ügyét (Mészáros közben lemondott) és a további hadműveleteket megbeszéljék. A személyes találkozás meghiúsult. Kossuth Törökszentmiklós, Kisújszállás, Mezőtúr, Szentes, Hódmezővásárhely útvonalon 28-án ért vissza Szegedre. Innen utazott augusztus 1-én Mezőhegyesen keresztül Aradra. Augusztus 11-én már a menekülés következett.1 Ezeket az utakat áttekintve a következő megállapításokat tehetjük: - Kossuth 1849. évi útjai kivétel nélkül az Alföld területére korlátozódnak. Tekintetbe véve még hegyaljai fiatalkori éveit, akkori útjait Zemplén és az ország más területei között, azután 1848 őszi toborzó körútjait, továbbá közismert földrajzi tájékozódó képességét, elmondhatjuk, hogy 1849 nyarára már nagy biztonsággal ismerte ki magát az alföldi régióban. - A kormányzati központ költözéseitől eltekintve útjaira komoly katonai vagy politikai okokból, lényegében saját kezdeményezéséből került sor. (Talán a márciusi cibakházi útnál tapintható ki, hogy azt az országgyűlésben is kezdeményezték.) - Az utak konkrét indítéka kivétel nélkül a hadvezetés, konkrétan a fővezérség ügye volt. Közben persze sor került a sereg megszemlélésére, lelkesítésére, a polgári lakosság bíztatására, további mozgósításra, az önvédelmi háború szervezésére. - Az akkor közlekedési és hírközlési viszonyok között Kossuth útjaival politikai kockázatot is vállalt, hiszen ilyenkor magára hagyta a kormányt (előbb az OHB-t, majd a Szemere-kormányt), s persze az országgyűlést is, továbbá a sajtóbeli publicisztikákra sem tudott azonnal reflektálni. 1 Kossuth 1849-es itinerariuma a Kossuth Lajos Összes Munkái XIV-XV Kossuth Lajos 1848-1849-ben IV-Y Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén II. ill. Kossuth Lajos kormányzó elnöki iratai köteteiből állítható össze. (S. a. r. Barta István) Bp. 1953-1955. A továbbiakban KLÓM XIV ill. KLÖM XV jelzéssel hivatkozzuk.
