Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883
914 HORN ILDIKÓ it megtérítő pénzösszeget, valamint megtartottak egy aranyos szablyát és egy bicsakot, egy ló fejére való ékköves vértet, két vég aranyas atlaszt és két szép selyem szőnyeget Báthory Zsigmond számára, úgymond „pro memoria".111 A hármastanács gazdaságpolitikája Báthory István és a triumvirek között állandó, olykor ingerült vitákba torkolló nézeteltérést okoztak a gazdasági és pénzügyi kérdések. A hármastanács felállításakor adott utasításában Báthory részletesen kifejtette, hogyan képzeli el az ország pénzügyi irányítását. A kincstartói tisztet kipróbált, hűséges emberére, Sigher Jánosra bízta, akitől az adók behajtásán, a pénzügyi élet irányításán túl azt várta, hogy újításainak és tevékenységének köszönhetően jelentősen nőni fognak az ország rendszeres jövedelmei. A kincstartó szabad kezet kapott emberei megválasztásában, a helytartókkal való munkakapcsolatát pedig a fejedelem szabta meg. Kötelessége volt a jövedelmek behajtása, a várak, sókamarák, pénzverő helyek, bányák rendszeres bejárása, a tiszttartók elszámolásainak ellenőrzése, közben pedig a praesese к folyamatos tájékoztatása az ország anyagi helyzetéről. A helytartók rendelkezhettek viszont arról, hová fordítják a bevételeket, és ugyancsak ők dönthettek a rosszul gazdálkodó vagy sikkasztáson rajtakapott tiszttartók sorsáról is. Rendeleteik végrehajtása újfent a kincstartót terhelte.112 Báthory ragaszkodott a pénzügyek teljes átláthatóságához és rendszeres ellenőrzéséhez, mindenről és mindenkitől regestrumot, inventáriumot és elszámolást kért, amelyek közül a fontosabbakat, például a Váradra vagy Gyulafehérvárra vonatkozókat neki is meg kellett küldeni. Nem tűrte a hanyagságot és a pontatlanságokat, például rápirított a praesesekre, amikor elfelejtették jelentésükhöz csatolni a váradi katonák jegyzékét. Még kínosabb volt az az eset, amikor a helytartók a magas költségekre panaszkodva azt állították, hogy Báthory Krisztina (Griseldis) esküvője miatt a bécsi vásárlásokra harmadfél ezer forint ment el, a fejedelem viszont az elszámolásban csupán százharmincnyolc, illetve hetvenhét forintnyi kiadást talált.11 3 Az uralkodó és a triumvirek közötti konfliktusokat nem az okozta, hogy utóbbiak nem teljesítették Báthory utasítását, de még azt sem lehetett szemükre hányni, hogy pazarlóan gazdálkodnának. A fejedelem egyedül a török politika általa túlzottnak tartott anyagi ráfordításaival nem értett egyet, de ott sem a pénzügyi, hanem a várható politikai következmények miatt aggódott elsősorban.11 4 A triumvirátus teljes korszakában fennmaradó polémia arra vezethető vissza, hogy merőben különbözőképpen ítélték meg az ország anyagi lehetőségeit, és a gazdaságpolitika terén teljesen más stratégiát és célokat fogalmaztak meg. Báthory a napi ügymeneten túl a gazdasági élet tudatos fejlesztését és hosszútávra kidolgo-111 Báthory levélváltása i. m. 254-258, 268-272. A Petruról szóló portai levelezés: Prothocollum Bathorianum p. 286-297. Petrichevich Horváth Kozma Melith Istvánnak írt beszámolói: . MOL P 707, Zichy es. lt. Fasc. 516. Nr. 2593-2596. 112 Báthory levélváltása i. m. 25. 113 Uo. 56-57, 68. 114 Uo. 230. Mint már említettük, attól tartott, hogy az alkalmankénti ajándékok idővel rendszeres, szabott összegű „adóvá" válnak.