Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883
908 HORN ILDIKÓ rendezésében bízott, majd erélyesebb eszközökkel, a lengyelek területi követeléseinek felelevenítésével, háborús fenyegetéssel próbált nyomást gyakorolni a császárra. A Habsburg-udvar viszont egyik legfontosabb válaszlépéseként Isztambulban igyekezett bizalmatlanságot ébreszteni Báthoryval szemben: a császári követ az oroszok elleni háború sikereitől felbátorodó, Magyarország felé tapogatózó, az Oszmán Birodalomra veszélyessé váló lengyel király riasztó alakját festette meg a nagyvezír előtt.8 3 A pápai közvetítés hatására azonban a helyzet annyira enyhült, hogy a két uralkodó megbízottjai között tárgyalások kezdődhettek Kassán arról, hol és milyen birtokokkal kárpótolják majd Báthoryt Szatmár és Németi helyett.8 4 A Porta az első pillanattól fogva aggodalommal figyelte az eseményeket, különösen amikor az a hír terjedt el, hogy II. Rudolf öccse, Miksa főherceg nagyobb csapatokkal Kassára készül. „Hallottam vala, hogy Kassán sok német Herceggel akarna alájönni, — írta a szultán Báthory Zsigmondnak — most immár azt hallom, hogy alájött, kinek mi légyen az oka nem értem. Talán az én birodalmamra igyekeznek, vagy penig terád vagyon szándékuk, mely dolgot kívánjuk, hogy minékünk értésünkre adj."85 A Portának eleve meglévő, de a Habsburgok által még inkább felszított gyanakvását időközben egy szerencsétlen incidens tetőzte. Egy lengyel-moldvai határvita során Samuel Zborowski kozákjai Moldvában elfoglaltak négy várat, és török területre is beütöttek.86 A nagyvezír összekapcsolta a különböző eseményeket, és Báthory megváltozott politikai irányvonalát látta a történtek mögött. A perzsa háború (1578-1590) miatt azonban csak diplomáciai eszközökkel, valamint a ruméliai pasa erődemonstrációjával és a hódoltsági haderő aktivizálásával akarta II. Rudolf és Báthory feltételezett szövetségét megakadályozni. A triumvireknek kemény szóval üzent: „tudom én, hogy titeket máshová hitegetnek, de az hatalmas császár hűségétől el ne szakadjatok, más Portát ne keressetek, mert soha ország gonoszabban nem járt, mint ti jártok."8 7 Erdély hadba szállását követelte, azt akarta, hogy csatlakozzanak hadaikkal a Báthory kozákjai ellen készülődő ruméliai beglerbéghez.8 8 Mind a Magyar Királyság, mind a fejedelemség határ menti területeit számos török támadás érte, amelynek során falvakat sarcoltak meg és rabokat hurcoltak el. Báthorynak 83 Kárpáthy-Kravjánszky Mór: Rudolf uralkodásának eteő tíz éve (1576-1586). A velencei kir. állami levéltár császári udvarból való követjelentései alapján. Bp. 1933. 80-87., 170-176., 182-194. 84 A kassai tárgyalást feldolgozta: Veress Endre: Berzeviczy Márton (1538-1596). (Magyar Történeti Életrajzok) Bp. 1911. 158-172. 85 Prothocollum Bathorianum p. 30-31. Konstantinápoly, 1583. ápr. 14. 86 Velence bécsi követének 1583. jan. 12-én kelt jelentése. Kárpáthy-Kravjánszky M. : Rudolf i. m. 251.: Nr. 146. 87 EOE III. 55. 88 Ezt több alkalommal követelte mind a szultán, mind a nagyvezír. Prothocollum Bathorianum p. 58-63. Amíg konkrétumokról nem esett szó, addig Báthory Zsigmond nevében a hármastanács mindent megígért, mondván „ő Hatalmassága előtt mindenkor fejér orcát akarnak viselni." Viszont amint ténylegesen menni kellett volna, akkor a segédcsapatok helyett már csak a magyarázkodás érkezett: a célterület roppant messze esik Erdélytől, a havasok és a folyóvizek miatt nehezen megközelíthető, nem is tudják, pontosan hová kell érkezniük, de tudakozódni fognak mindkét vajdától. Prothocollum Bathorianum p. 109-112.
