Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883
898 HORN ILDIKÓ István és a triumvirek ellentéte. Az 1584. április 24. és május 2. között tartott országgyűlésen a rendek úgy határoztak, hogy a három nemzet nevében ünnepélyes követséget küldenek Lengyelországba Báthory Istvánhoz, engedélyezze a három helytartó helyett egy kormányzó megválasztását. A magyar nációt Apafi István tanácsúr képviselte.6 0 A politikai eseményekkel párhuzamosan ugyanakkor egy érdekes birtokügy is zajlott. Amikor az egykori karánsebesi és lugosi bán, Tompa István fia egyenes ági utódok nélkül meghalt, a kincstár rögtön rátette a kezét a teljes hagyatékra, annak ellenére, hogy távolabbi vérszerinti és végrendeleti örökösei is voltak. Ezzel megindult a harc a Tompa-vagyonért, amelyből az egyik helytartó, Sombory László is részesülni kívánt.5 1 Az örökség jelentős részét Apafi István gyermekei kapták volna, akik azonban annak idején nem vezettették be magukat a jószágokba, és ezért az eredetilég őket illető vagyon is a kincstárra szállt.5 2 Egyelőre még nem látható tisztán, hogy vajon Apafi Istvánnak a triumvirátussal szembeni ellenérzéseit az örökséggel kapcsolatos kálváriája is táplálta, vagy pedig éppen azért született meg ez a családja számára oly hátrányos döntés, mert ő a hármastanács ellenében politizált.5 3 Egyedi esetként is kezelhetnénk Borbély György és a hármastanács afférját, amely abból fakadt, hogy a lovaskapitány 1583 karácsonya után részegen, fegyverrel rárontott a betegeskedő Kendy Sándor házában összegyűlt helytartókra. Az őt lecsillapítani és kituszkolni akaró Kovacsóczy Farkassal hosszasan veszekedett, „ez lőn vége, hogy ugyanott szemünkbe rút gyalázatos szitkokkal illette, szablyáját vonogatván, fogait csikorgatván, és úgy mene el tőlünk."54 Ami miatt többnek kell látnunk az esetet egy ittas, rossztermészetű katona kö- ] tekedésénél, az valószínűleg az, hogy hasonló nem először történt meg a kancel- í lárral. 1580 júniusában Kovacsóczynak írt levelében Berzeviczy Márton egy hasonló jelenetet örökített meg: „kegyelmedet az nyughatatlan uraim sok bosszúságokkal illetnék, az ajtót kegyelmedre törték, és az gyűlésben is kegyelmedre panaszlottak volna [...]; írja meg kegyelmed, mint vagyon az dolog."5 5 50 EOE III. 56, 205-207. 51 Sombory a'Kolozs megyében fekvő topái birtokot akarta megszerezni, de mivel krakkói tartózkodásakor nem kérte Báthorytól, a fejedelem egyik familiárisának, Szekeres Jánosnak adományozta. Egy évvel később azonban a birtok már Sombory tulajdona. Vö. Báthory levélváltása i. m. 108. és MOL F 1, 3. köt. fol. 268. 52 Az ítéletről Báthory István későbbi, 1584. aug. 3-án, Grodnón kelt okirata tudósít: MOL F 1, 3. köt. fol. 244-245. 53 Az ügyet Báthory fejedelemnek az előző lábjegyzetben említett okirata zárta le: kétezer forint zálogösszeg megfizetése mellett Sidóvárat Apafinak adta. A vár azonban eredetileg a karánsebesi és lugosi bánság területéhez tartozott, ezért eladományozása miatt a bán, Thornyi Tamás neheztelt, jellemző módon nem Apafira és nem is a fejedelemre, hanem a hármastanács tagjaira. 54 Báthory levélváltása i. m. 135. Borbélyt rövid időre letartóztatták, de Báthory, elítélve Borbély „gonosz és méltatlan dolgát", mégis mellette emelt szót: „Kegyelmetek Borbély György természetinek régi fogyatkozását meggondolván, vénséginek idején tisztességében és életében ez egy causáért meg ne bántsa. Az ő régi jámbor szolgálatjának legyen nagyobb tekinteti ez egy bor miatt való történetnél. Okosbeli embernek, ki kenyerét tisztességére ötte, elég büntetés csak ennek gyalázatja is, hogy ilyen hitvány cselekedetiért szenvedte az fogságot." Báthory a hármastanácsnak. Grodno, 1584. febr. 4.: Báthory levélváltása i. m. 136-137. 55 Berzeviczy Márton levele Kovacsóczy Farkasnak. Vilnó, 1580. jún. 9. Közzé tette Szádeczky Lajos. Történelmi Tár 1982. 688.
