Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883
AZ ERDÉLYI HÁRMASTANÁCS KORMÁNYZATA (1583-1585) 897 lítása — még ha sikerrel járt volna is — csak időleges nyugalmat hozott volna. A hármastanács kormányzati módszerei azonban nem voltak alkalmasak arra, hogy a rövid politikai szélcsendeket kihasználva megszilárdítsák a helyzetet, sőt az említetteken kívül egy sor egyéb konfliktust idéztek elő. Ezeknek egy része a hármastanács konkrét intézkedéseire vezethetőek vissza, mint például a kapnikbányai ezüstbányák bérbeadása miatt Keresztúri Kristóf kővári kapitánnyal kirobbant ellentét, amelyről később még lesz szó, vagy Károlyi István ügye. Kercsedi Károlyi István a gyalogtestőrség tisztjeként kezdte pályafutását, majd Báthory István szolgálatában Lengyelországban — már mint a magyar gyalogság kapitánya — végigharcolta ura minden háborúját.4 4 Érdemeit Báthory két faluval, Szentlélekkel és Kiskászonnal jutalmazta. A falvakhoz tartozó földek határain azonban vita támadt Károlyi és a kézdiszéki nemesek között, és az ügy a hármastanács elé került. Mivel tárgyalások, tanúvallatások és határjárások ellenére sem született döntés, Károlyi először 1584 augusztusában kérte Báthory segítségét, majd novemberben ismét a fejedelemhez fordult. December végén már azzal fenyegette a triumvireket, hogy ha nem képesek dönteni, birtokügye elintézésére Krakkóba utazik. 1585. március végén már a fejedelem is megelégelte kedvelt hívének „nagy háborodott szívvel írt" leveleit olvasgatni, és elrendelte, hogy az ügyben az ítélőmester tegyen haladéktalanul igazságot.4 5 Az ellentétet tovább mélyítette, hogy amikor 1585 januárjában meghalt Sasa János, a gyulafehérvári udvar gyalogtestőrségének kapitánya,4 6 a praesesék vonakodtak kinevezni a testőrök által favorizált Károlyit. Végül mégis őt javasolták a posztra, de jelentésükből kitetszik, hogy erre főként a testőrök erőszakos fellépése és a fejedelemhez írt panaszos levele késztette őket. De még Károlyit ajánló soraikban is odaszúrtak egyet a leendő testőrkapitánynak: „oly embert sem látunk itt sokat, az ki az ötszáz gyalog gondja viselésére helyébe [az elhunyt Sasa János kapitány helyébe] elég ember volna. Mert noha vadnak köztük egynéhányan, de ugyancsak egyet sem látunk, ki arra való volna."4 7 _ -A helytartóknak nemcsak a vontatott ügymenetből, tévesnek tartott döntéseikből fakadtak konfliktusaik, hanem személyes érdekeik, sértettségük, olykor kicsinyes bosszúállásuk is komoly ellentétek forrása lett. Ezek közé sorolhatjuk Becz Imre esetét, akit 1583-ban, a triumvirátus felállításának idején Báthory István Csík-szék királybírójának nevezett ki.4 8 E döntését még nem egyeztette a helytartókkal, akik ezen megbántódva, Báthorynál vitatni kezdték Becz hatáskörét, nevezetesen, hogy a csíki vashámorhoz rendelt község á királybíró felügyelete alá tartozik-e vagy sem.4 9 Ugyancsak említésre méltó Apafi 44 Pályájára 1. Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században. Levéltári Közlemények 69. (1998) 116-118. 45 Báthory levélváltása i. m. 219-222., 235., 239., 249-250. 46 Vö. Sunkó Attila: Adatok az erdélyi fejedelmi udvar szervezetéhez a Báthory-korban. Sása János, az udvari gyalogok kapitányának 1585. évi végrendelete. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 7:2. (2000) 275-288. 47 Báthory levélváltása i. m. 245. 48 Lázár Miklós: Székely főtisztek 1562-től fogva 1711-ig. (Kézirat.) Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Ms 561. fol. 284-285. 49 Apraesesek jelentése, Gyulafehérvár, 1583. ápr. 20., ill. Báthory válasza, Krakkó, 1583. máj. 9.: Báthory levélváltása i. m. 52-53., ill. 58-59. Báthory végül Becznek adott igazat.
