Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883

890 HORN ILDIKÓ ők vagy hosszú erdélyi éveik során fokozatosan fogadtatták el magukat, vagy már eleve kiterjedt kapcsolatrendszerrel, esetleg rokonsággal rendelkeztek a fejedelemségben. Kovacsóczy viszont teljesen „kilógott" ebből a társaságból, és az a kevés, amit tudtak róla (nevezetesen, hogy Magyarországon alsólendvai Bánffy László szolgálatában állt, Itáliában pedig ifjabb Báthory István kísérője és tanítója, majd Krakkóban kancelláriai titkár volt), nem emelte presztízsét.24 Mindezt tetézte, hogy hazatelepedésekor magas rangjához viszonyítva kevés vagyonnal rendelkezett, és ebből fakadó hátrányait egész életében igyekezett kiegyenlíteni.2 5 E törekvése annyira közismertté vált, hogy az őt még csak felületesen ismerő Possevino jezsuita atya is maga hasznát kereső emberként jellemezte, akinek, mint idegennek, az a fő gondja, hogy minél nagyobb vagyont gyűjtsön magának.2 6 A házasság a korszak Erdélyében is kiváló presztízs- és vagyonnövelő esz­köznek számított, ám Kovacsóczyval — hiába volt kancellár — az említett okok miatt Erdély legelőkelőbbjei nem szorgalmazták rokoni összeköttetés kiépíté­sét. Annál inkább felkeltette a nagy múltú, de az 1575. évi Bekes Gáspár-féle felkelés miatt kedvezőtlen helyzetbe került családok érdeklődését. így Kova­csóczy 1580 januárjában végül a néhai tanácsúr, Harinnai Farkas Farkas Kata­lin nevű lányát, az ekkora már szintén elhunyt Bekes Gáspár sógornőjét vette feleségül. Ez a házasság nemcsak azért keltett feszültségeket, mert olyan szemé­lyekkel került sógorságba, akik pár éve még halálra ítélt számkivetettek voltak, hanem mert kancellári tisztét kihasználva, Kovacsóczy megindította a küzdelmet az elkobzott Harinnai-vagyon visszaszerzéséért. Ennek nagy részét azonban Bá­thoiy István és Kristóf még 1575/76-ban eladományozta, így e törekvése miatt a kancellárnak számos ellensége lett, mégpedig egy jól meghatározható rétegen, a katonai pályán feltörekvő Báthoiy-hű familiáris körön belül. Kovacsóczyval ellentétben Kendy Sándor előkelő ősökkel rendelkezett, és • végig hazai karriert építgetett, viszont nagybátyjainak meggyilkolása az ő pá­lyáját is hátrányosan befolyásolta. Az 1558. évi események, valamint a család­nak a Bekes-féle támadás idején bekövetkezett látványos két pártra szakadása, rásütötték a Kendyekre a lázadó bélyeget, ráadásul az elkobzások miatt a csa­lád birtokállománya is jelentősen megfogyatkozott. Báthory ugyan a pártütő Kendyektől elvett birtokok jelentős részét.a család hozzá hű tagjainak adomá­nyozta, de ebből a rokoni közelség miatt leginkább Kendy Ferenc profitált. Kendy Sándor a fejedelmi adományok mellett elsősorban házasságainak kö­szönhette vagyona növekedését. 1573-ban kötött második frigye azonban pár év múlva hasonló helyzetbe sodorta őt, mint Kovacsóczyt. Feleségének, Patócsy Katalinnak teljes rokonsága Bekes Gáspár pártján állt, és így 1575 nyarán föl­dönfutóvá lett. Az ő rehabilitációjukért, eladományozott birtokaik visszaszer­zéséért folytatott küzdelem, a még 1558-ban elkobzott Kendy-jószágokért zajló hosszadalmas perekkel kiegészülve, ugyancsak számos további konfliktus for­rásává vált. 24 Varjas Béla: Kovacsóczy Farkas feljegyzései és Szegedi Gergely. Irodalomtörténeti Közlemé­nyek 74. (1970) 129.; Szádeczky L.\ Kovacsóczy i. m. 8-9. 25 Uo. 65-71. 26 Possevino, A.: Transilvania i. m. 178-179., 231.

Next

/
Oldalképek
Tartalom