Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA? 769 gazdasági elzárkózás nacionalista gondolatának megjelenésével. Sőt Kossuth minduntalan megerősítette, hogy a gazdasági életben is a két, angol államfílozófiából eredeztetett alapjognak, a „szabadság és biztosság"-nak híve marad: „E religiomat a statusgazdászat számvető mezején sem tagadom meg", a védvámrendszernek az adott pillanatban csupán kényszerűségből vagyok az embere, mert „a szabad kereskedésé lenni nincsen módomban".8 6 О is a liberális állam elvét vallotta, hiszen — mint fejtegette — „a törvényhozás sem könyörületet, sem jótékonyságot nem parancsolhat [...] nem avatkozhatik kényszeritőleg a hanyag gazdának szántás-vetésébe"; „a törvényhozásnak, ha okszerűtlenül nem akar intézkedni - prohibitionalis vámrendszerhez nyúlni nem tanácsos". Az állam a vállalkozások világába nem avatkozhat bele, fejtegette tovább -„Ezek magános polgári kereset ágak, mellyekre kormányoknak leszállni botrány, s a szerepeknek monstruosus össze zavarása - országoljanak ők, ez a hivatásuk, a földművelést, ipart és kereskedést hagyják a polgároknak, s a hol e részben a polgároknak hiány van, ott lépjenek fel segítőleg."87 Azonban azt ő sem gondolta — összhangban a korszerű közgazdásági doktrínákkal, egészen J. M. Keynes-szel bezárólag —, hogy az állam teljes mértékben háttérben maradhat, hiszen — mint hangoztatta — „vannak még is esetek, hogy hol egy bizonyos ipar ág lábra nem kaphat, ámbár az országnak javára , vagy legalább díszére válnék, mivel hogy megkezdése nehéz, s költséges, sikere bizonytalan, kísérletei veszéllyel járnak, vannak mondom esetek, hogy illyenkor kormányok magok is állítanak gyárakat mintegy ösztönzésül [...] de mihelyst az ekkép felösztönzött magán szorgalom munkatérre lép az beesőket érző kormányok vagy visszalépnek a gyártás, s kereskedés köréből, vagy ha feltartják gyárukat, nem nyerészkedés végett tartják fel, hanem mint egy izlés nemesítő mintául".88 (Kiemelés - V.J.) Ezen a közgazdasági elméleti alapzaton szerveződött meg és haladt a Védegylet. A birodalmi kormány és a hazai konzervatívok a Védegylettel szemben viszonylag gyorsan összeszedték magukat. Erre Batthyány Kázmér is utalt 1845. november 17-i megnyitó beszédében: „mihelyt a védegylet keletkezett, s az úgy nevezett conservativ-párt főnökei ellene kikeltek, azonnal azoknak satellesei is tőle visszavonulván [...], a kormány [...] alatta lappangó politicai tendentiáktól, s tőle mint politicai izgatás eszközétől félt".89 Az udvar is igyekezett közbe lépni, olyan módon, hogy a hazai társadalmi egyesületek szabályzatát átvizsgáltatta és korlátozni igyekezett azok működését.9 0 A liberálisok táborán belül pedig komoly ellentétek keletkeztek a szociális mozgalmak szerepét és hatását illetően.9 1 Széchenyi álláspontjáról kezdetben ellentmondásos rendőri jelentések születtek, 1845. február 1-én megemlítve, hogy a gróf esetleg az ellenzéki mozgalmaknak morális támogatást nyújthat.9 2 86 Hetilap, 1846. március 10., illetve Magyar Szózatok, 200-202. 87 Magyar Szózatok, 169-170., 201-202. 88 Uo. 170. 89 Uo. 23. 90 Aus Metternichs nachgelassenen Papieren. Herausgegeben von Richard Metternich-Winneburg. 7. Band. Wien. 1883. 91 Magyar Szózatok, 39. 92 Bártfai Szabó László, i.m. (II. к.,) 487.
