Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
770 VELIKY JÁNOS A titkosrendőri jelentés szerzője nem tévedett,9 3 bár később Széchenyi a szociális mozgalmakat kifejezetten támadta. Véleményváltozása mögött a pozíciók gyors tisztázódása állt: ugyanis kiderült, hogy a birodalmi kormánnyal szemben és Széchenyi bonyolult nézetrendszere (nem ellenzéki, hanem független, de kormánypárti, amelyet többek között „Kibékülés" című cikkében fejtett ki9 4 ) mellett új politikai pozíciók tűntek fel, így elsősorban az alkotmányos ellenzékiség, amelynek megjelenítésére maga a Védegylet vállalkozott, s ezt a gróf semmiképpen sem tudta megakadályozni. A Védegylet születésének politikai környezete a politikai pozíciókeresésből származó feszültségekkel volt terhes: nyilvános fórumokon, még inkább társasági körökben az új intézmény teremtette helyzetet vitatták. „Véd Egylet nagy szemet szúr" írja naplójába Széchenyi 1844. szeptember 30-án. Majd maga is az események középpontjába lép és élénk szerepkeresésbe kezd: tárgyal az új mozgalom vezetőivel - október 5-én „Délután konferencia Batthyány Kázmér grófnál. Elmegyek, hogy lojálisán kijelentsem: Én nem vagyok a tiétek! - Ezernyi skrupulust érzek, amiért nem mondtam többet"; másnap, „mit tegyek? Megyek a Véd Egylet nagy gyűlésébe. Beszéljek vagy ne? Ezernyi skrupulus közepette! Jobbnak tartom, ha hallgatok! Megbánom nyomban!"; majd pár nap múlva kormánytényezőkkel fontolgatja a teendőket - „A Főherceg hivat. Mi legyen a Véd Egylettel? Járy úgy hiszi - ellenegylet? Én azt hiszem, egyelőre semmit sem."9 5 A személyes vívódás másoknál, a másik oldalon nyíltabban menifesztálódott s gyakran kemény szóváltásokba csapott át. Közbeszédben keringő történetekről számol be ismét csak Széchenyi: Batthyány Lajos panaszkodik a konzervatív Zichy Ferencre, hogy „egy szabónak azt mondta: fejét veszik, ha a Véd Egyletbe" belép; majd az érintett Zichy Ferenc „elmeséli, hogy nála volt Teleki Laci és Batthyány Kázmér, mindennemű arcátlanságokkal illették, mert azt mondta: Véd Egyleti aláírás, felségárulás".96 Úgy látszik, a Védegylet vezetői modern mozgalmuk értékeinek képviseletét személyes ügynek tekintették, s ha szükség volt rá, védelmében akár a nemesi etika szabályai szerint jártak el, például Batthyány Kázmér Zichy Ferencet párbajra kényszerítette.97 A védegyleti ívek aláírásának akadályozásán buzgólkodó, polgári származású pozsonyi városkapitánnyal, a kormányt szervilis módon kiszolgáló Vecsera Bernáttal szemben viszont Batthyány és Teleki másként járt, hiszen párbajra nem lehetett kényszeríteni, miután nem volt nemesi származású, így csupán kérdőre vonták, miután számos állítását rágalomnak minősítették. Saját eljárásukat Batthyány Kázmér a következőképpen értelmezte: „egyenesen személyére néz-93 Kezdetben Széchenyi valóban bizonytalankodott, s nem nyilvánosan kifejtett, taktikai elemekkel vegyített háttér-álláspontot foglalt el: 1844. szeptember 27-én még úgy gondolta, hogy ha a kormány nem támogatja a memorandumaiban kifejtett javaslatait, talán érdemes a Védegylet mellé állnia! - „Ich finde es nicht gut, wenn mich die Regierung nicht unterstützt, werde ich auch dabei seyn." - Napló. Kiadta Viszota Gyula. Bp., 1939. VI. к., 106. 94 Jelenkor, 1844. január 21. - „azelőtt az oppozíciónak valék tagja, most pedig nem vagyok az". 95 Napló, i.h. 107-110. 96 Napló, i.h. 116-118. - Vö. Napló, (szerk., jegyzeteket írta Oltványi Ambras, ford. Jékely Zoltán, Györffy Miklós). Bp., 1978 1048-1055 97 Széchenyi István hírlapi vitája Kossuth Lajossal (szerk. és bev.: Viszota Gyula). Bp., 1930. И. rész. CXVI-СХЖ.
