Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA? 763 rályi kisebb haszonvételek megszüntetése érdekében meginduló jobbágyi mozgalmak, miután az innen származó jövedelmek sok esetben a nemesség bevételeinek jelentős részét tették ki - pl. a tatai és gesztesi Eszterházy uradalomban 8%, a Bretzenheimek sárospataki és regéci kettős uradalmában 20%, a mernyei uradalomban pedig 15% s a Batthyány Kázmér birtokaihoz tartozó Siklós mezővárosban — láthattuk — 40% körül mozgott -,53 illetve a közös használatban lévő földek (legelő, erdő) elkülönözése vagy az allodiális szőlődézsma eltörlése sérthették saját és nemesi birtokostársainak az érdekeit,5 4 ezért mindez ellenkezést is kiváltott belőle A konfliktusokban hagyományos és modern érdekek egyaránt megnyilvánultak, hiszen a feudális járadékok fizetésének elmaradása csakúgy szóba került, mint a polgári földtulajdon szerzésének óhaja. Batthyány a konszolidáció elvét követve igyekezett fellépni azokkal a református lelkészekkel szemben, akik egykori birtokain a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztése érdekében agitáltak. A paraszttörekvések megrendszabályozása miatt — azon kívül, hogy saját jogkörében rendelkezéseket hozott — még a Belügyminisztériumhoz, s a baranyai papok ügyében pedig egyházi főhatóságukhoz, a Dunamelléki Egyházkerülethez is fordult. Ugyanakkor viszont a vele szemben az országgyűlési képviselőválasztáson, épp a nevezett lelkészek támogatásával induló Táncsics Mihály megválasztását józanul tudomásul vette és támogatta.55 Sőt e nagyvonalúságot megerősíti, hogy Táncsicsot az előző évben Bródban Batthyány ügyvédje bújtatta.5 6 A jobbágyfelszabadítást összességében — Kossuthtal egyező szellemben — „nagyszerű rendszabálynak" tekintette, mivel „kibékülést, az érdekek egyazonságát, a nemesek s jobbágyok közt valódi rokoni egyesülést teremtett meg. Ennek szükségképpen erősítő s megújító hatása volt a nemzetre. A galicziai mészárlások ismétlését örökre lehetetlenné tette Magyarországon."57 Mecénálta az úrbériség káros voltával foglalkozó tudományos művek megírását, s a pályadíjnyertesek munkáit (Hetényi János református lelkész I. díj, 100 arany; Királyi Pál író II. díj, 50 arany; Poeltz Adolf fóti gazdasági titkár III. 53 A királyi kisebb haszonvételek jelentősége a nemesség különböző rétegeiben: Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése а robotrendszerről а tőkés gazdálkodásra. Bp., 1957. 270-271.; Oláh József: Bretzenheim Ferdinánd herceg uradalmainak pénzforgalma. Agrártörténeti Szemle, 2002. 1-2. 222; Tóth Tibor: A mernyei uradalom a feudális rend utolsó szakaszában. Bp., 1978. 176.; Fejes János i.m. 305. - A rendezetlenül hagyott ügyek megoldására, ezen belül a királyi kisebb haszonvételek eltörlésére csak évtizedekkel később került sor: Für Lajos: Jobbágyföld-parasztföld. In: Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Bp., 101-139. Lásd még a jobbágy-paraszti mozgalmak más okaihoz: Orosz István: A szőlődézsma megszüntetése 1848-ban és 1868-ban. In: Szabó István Emlékkönyv (szerk. Rácz István). Debrecen. 1998. 310-326. 54 A Batthyány család uradalmaival szomszédos Eszterházy-birtokokon ugyancsak komoly feszültségekről tudunk. Táncsics Mihály a Munkások Újságában a két család uradalmaiban tapasztalt feszültségekről beszámolt. Szabad György i.m. (1957) 267-274. 55 Az elrendelt egyházi vizsgálat anyaga a Ráday Levéltárban megtalálható. A Dunamelléki Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyve (1849. 4. pont) ismerteti. - A szerteágazó helyzetet jól összefoglalta Németh Balázs Munkácsi Albertről szóló tanulmányában, Református Egyház, 1955. 523-528. - Nevezett református lelkészek szélesebb értelemben vett politikai tevékenységéhez: Varga János: Népfölkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp., 1953. 249., 274., illetve a paraszti követelésekhez: Ember Győző i.m. 56 Tábori Kornél: Titkosrendőrség és kamarilla. Bp., 1921. 72-73. 57 Tóth Lőrincz i.m. (II.) 35-36.
