Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA? 761 • nyesnek a házasságot: „Török Pál pesti reform, lelkész azért, hogy ezen házaspárt összeadta, feleletre nem vonattatik, s egyéb iránt is a házasságra nézve közigazgatási úton teendő bármely intézkedésnek esete fenn nem forog. A közbejött iratok tehát egyszerűen tudomásul vétetnek, s a dunamelléki helv. hitvallású egyházkerület ezen határozatról tudósittatik".44 A gazdasági reformok bevezetésében és szükségességének megismertetésében úgyszintén vállalta Batthyány a kezdeményező és a példaadó szerepét! Ezen a téren hozott döntéseiben emberiességi szempontok és a haszonelvűség egyaránt szerepet játszottak. A parasztságról alkotott felfogását még érthetően jellemzi bizonyos mértékig a hagyományos patriarchális szemlélet. Jellemzően mutatkozik meg ez emlékiratában, amikor egyik jobbágya hozzá fűződő viszonyát meghatottan, harmadik személyben meséli el: „ez osztályból való az az egykori hű jobbágya bizonyos, száműzetésben élő hazafi-földesúrnak, a ki felől azt hitte, hogy valóban fölakasztották, mert hallotta, hogy ,in effigie' felakasztották, s a derék ember, e hit benyomása alatt alázatos folyamodással járult a kormányhoz, hogy kikérje magának volt kedves földesura holttestét s tisztességesen eltemettesse azt az egyszerű falusi kápolnában, melyet egyenesen e czélra saját költségén építtetett".45 Saját birtokain kezdeményezte, illetve elfogadta az úrbériség felszámolását, s 1844-47 között mintegy huszonnégy faluval, mezővárossal méltányos feltételek mellett örökváltságszerződést kötött.46 A szerződések megkötésének jelentőségére munkatársa, Klauzál Imre, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik vezetője irányította rá a figyelmét. Siklós mezőváros 1847-ben 161 ezer pengő frt. ellenében szabadult meg a földesúri szolgáltatásoktól. A váltságösszeg belső arányai Batthyány földesúri jövedelem-szerkezetét jelzik, s magyarázzák, hogy miért állt rá könnyen jövedelmei értékesítésére: feltűnő a „kontraktualisták" viszonylag jelentős aránya, így a teljes összegből a regálék megváltására esik 71 ezer, míg a fennmaradó többire 90 ezer frt.47 A politikai (és eszmei) kontextus jelzése céljából érdemes rátekintenünk arra a fontos beszédre, amelyet Kossuth a jobbágyreform ügyében 1847. december 3-án az országgyűlés kerületi ülésén elmondott, s amelyben „a gr. Batthyány Gusztáv és Kázmér jószágain létrejött 30-40 örökváltsági szerződéssel" példálózva utalt a szélesebb összefüggésekre, a tőkehiány mellett a reform lebonyolításának nehézségeire, arra, hogy a „hajlam általánosan megvan, de az engedőleges törvény-44 Uo. C/64-7.2372. Ráday család levéltára. Egyházi és iskolai iratok. Deák Ferenc igazságügyi miniszter levele. (Kiemelés - V.J.) 45 Tóth Lőrincz i.m. (II.) 43. 46 Füzes Miklós: A3 ismeretlen Batthyány. I. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve, XXVI. (1981). 135-136. 47 Fejes János: Siklós múltja. Siklós. 1937. 305-309. - Számos párhuzamos örökváltságszerződés felhozható az ország különböző régiójából, Nyíregyházától Szentesen és Szarvason át Siklósig. - A korai örökváltságszerződésekről: Barta István: Korai örökváltságszerződések. Agrártörténeti Szemle, 1961., illetve azok eredményéről Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái. Bp., 1967. 37-38.; Az 1840 előtt megváltakozottakhoz lásd: Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága a Dessewffyekkel. Acta Universitatis Debrecenisensis de Ludovico Kossuth nominatae. Series historica, VI. k., Debrecen. 1967., a későbbiekhez: Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar Történet. Szekfü Gyula, V k., Bp., 1936. 345-346., 627.
