Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA? 753 vélelmének bevezetése érdekében.8 Nagyobb mértékben a jelentős kiterjedésű társadalmi csoportot zavaró feszültségre, a „lelkiismereti szabadság s vallási viszonosság szent elvei"-nek a sérelmeire figyelt fel, amelyet igen veszélyesnek tartott. Ezekről a szabadságeszmékről azt mondta, hogy „fejeink felett két ragyogó csillag gyanánt tündökölnek".9 Az 1839/40-es országgyűlés felsőtábláján vallásszabadsággal kapcsolatos véleményét a vegyesházasságok ügyében fejtette ki, s természetjogi szempontok alapján különösen az elkereszteléseket kifogásolta: „ezen fekete bélyegű szerződések, mellyek által többnyire elvakult s indulattól elbódult emberek még meg sem született lények lelkei felett alkusznak, jövendőre töröltessenek el, hanem a múltra nézve is úgy tekintse azokat a törvényhozás, mint ollyan visszaéléseket, mellyek semmi törvényben nem gyökereznek; mert a mi magában törvénytelen, az az 1790:12-ik sarkalatos törvény ellenére kiadott kormányrendeletek által nem törvényesíttetik, s az illy alkotmányellenes alapon nyugvó gyakorlat kárhozatos visszaélés, mellynek kötelező erejét soha el nem ismerhetem".10 A következő, 1843/44-es országgyűlésen a reverzálisok kikényszerítését bírálta s indulatosan hangoztatta, hogy azok „törvénytelenek, erkölcstelenek, botrányosak, egyoldalúak [...] kútforrásuk egyrészről vak elfogultság, más részről csábítás, erőszakolás s fondorkodás, lényegök türelmetlenség, czéljok lélekvásárlás, eredményök zavar s közaggodalom", a „reversalisokat megszüntetni kívánnám jövőre, jelenre, múltra; kiirtani gyökerestől hol csak azoknak nyoma van". Azt mondta, hogy a római katolikus hierarchiának a vegyesházasságok ügyében követett eljárása miatt „a középkor ködeibe visszabuktunk, s arra készülünk, hogy illy intésekhez majd a sanctio is járuljon az eretnekek ellen felgyújtott máglyákban s inquisitiói kinpadokon". A sérelmek „annyira felingerlették a kedélyeket e békés s türelmes hazában, hogy a zavar teljes megszüntetését csak igen messze jövendőben reménylhetjük".11 S közben mintegy a polgári állam szerepébe helyezte a kormányt, amikor határozottan kifogásolta, hogy az nem korlátozta, sőt támogatta a katolikus hierarchiát „törvénytelen" eljárásában, így ezzel a lelkiismereti szabadságon ejtett csorbát, amelytől — mint nagy átéléssel rámutatott — „sok millió hazafi békéje, erkölcsi állapotja s boldogsága függ".12 Bírálta a katolikus hierarchiának a házasságkötések folyamatában játszott szerepét és számos ellenzékihez hasonlóan a hercegprímás makacs konzervativizmusát, amely a pápa utasításait követve gátolta a vallási egyenlőség megteremtését.1 3 Egyik, 1843. október 8 Batthyány Kázmér 1843. június 28-án, 1843. november 6-án és 1844. szeptember 10-én a főrendi tábla XIII., LXIII. és CCXVIII. ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXLIV I. k„ 37., II. k„ 235., VI. k., 176. 9 Batthyány Kázmér 1844. június 22-én a főrendi tábla CLXVI. ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXLIV IV k. 75. - Az országgyűlés elé kerülő ügyekről: Takáts Sándor: Politikai konventikulumok és titkos konferenciák az országgyűlésen. In: Kémvilág Magyarországon. Bp., 1980. 174-190. - A vallásszabadság az un. „korkérdések" egyike volt: Ferenczi Zoltán: Deák Ferenc. Bp., 1904. I. к., 310. 10 Batthyány Kázmér 1840. február 25-én a főrendi tábla XCIII. országos ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXL. 14-15. 11 Batthyány Kázmér 1843. szeptember 5-én, illetve szeptember 27-én a főrendi tábla XXXVIII, illetve az LI. ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXLIV I. k. 280, II. k. 59-60. 12 Uo. (II. k.) 59-60. 13 Takáts Sándor i.m. In: Kémvilág Magyarországon. Bp., 1980. 178-179.
