Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 63 renc Szombathely kapcsán a szakosztályok szerepének növekedését azzal magyarázta, hogy a város fejlődésével párhuzamosan egyre összetettebb pénzügyi, gazdasági, építészeti és jogi problémákkal kellett szembenézniük, s e kérdések megoldása egyre több speciális szakértelmet igényelt, így megnőtt az operatív, kis létszámú bizottságok döntést előkészítő és véleményező tevékenységének jelentősége.132 Az 1899-ben elfogadott és 1900-ban jóváhagyott szervezeti szabályrendelet 48. §-a a korábbi gyakorlatnak megfelelően öt szakosztályt állított fel. Ezek: a gazdászati, pénzügyi, háztartási és szegényügyi; a köznevelési; a jogügyi; az építészeti, szépészeti és közrendészeti szakosztályok; illetve az 1876:XIV tc. 149. §-a értelmében felállított egészségügyi szakbizottság. A tagok megválasztására háromévente, a képviselőtestületi választásokat követően került sor. 1900-ban a fenti sorrend alapján 52, 20, 32, 20, illetve 5 tagú testületeket választottak. Valamennyi szakosztály elnöke a polgármester, jegyzője a főjegyző (vagy az egyik aljegyző) volt, ezenkívül ugyancsak hivatalból volt tagja a rendőrkapitány az egészségügyi és a rendészeti, a tiszti ügyész a jogi, a mérnök az építészeti, a tanügyi tanácsos pedig a köznevelés szakosztálynak.13 3 Jelentőségük növekedését mutatja, hogy 1904-től a szervezkedési szabályrendeletek már külön fejezetet szenteltek a szakosztályoknak. Ezek már csak három, jogügyi, pénzügyi és építészeti szakosztály szervezéséről rendelkeztek, az egészségügyi bizottságot valamint az iskolaszéket, a központi választmányt és az eseti bizottságokat nem sorolták ebbe a körbe (22. §). Szabályozták a létszámot is, így a jogügyi és az építészeti szakosztálynak 15-15, a pénzügyinek 35 választott tagja volt (ennek ellenére 1906-ban 36 tagot választottak), választásokat ezután is háromévente tartottak. Az elnökük továbbra is a polgármester, a jegyzőjük pedig a főjegyző (vagy a helyettese) volt. A jogügyi szakosztálynak hivatalból tagja volt még a tiszti (fő)ügyész, a pénzügyinek a tanácsnokok, a főszámvevő, a (fő)mérnök (később műszaki tanácsos) és a tiszti (fő)ügyész, míg az építészetinek a rendőrkapitány, az orvos-főnök, a (fő)mérnök és a tűzoltóság főparancsnoka.13 4 A városi tisztviselők szakbizottsági tagsága tehát 1904-től jelentősen bővült, igaz, már korábban is jelentős számban kerültek be, méghozzá választás útján. Ez a szabályozás gyakorlatilag a vizsgált időszak végéig hatályban maradt, csupán kisebb változásokra került sor. A rendőrség államosítását követően a rendőrfőkapitány mint állami tisztviselő szakosztályi tagsága a szervezeti szabályrendelet 1921-es módosításával megszűnt.13 5 Az 1930-as években csökkent létszám is: 1929-ben még az 1915-ös szabályrendeletnek megfelelő létszámban állították fel a szakosztályokat, 1931-ben viszont — követve a képviselőtestület létszámának csökkenését — a jogi és az építészeti esetében a választott tagok számát 12-re, a pénzügyi szakosztályban 24-re csökkentették.13 6 132 Horváth: i. m. 348. 133 Nyíregyháza rendezett tanácsú város szervezkedési szabályrendelete (K 10367/1899). Nyíregyháza, 1900. 134 Nyíregyháza város szervezkedési szabályrendelete (K 6016/1904). Nyíregyháza, 1904. 135 SZSZBL V B. 181. 47. köt. Kgy. 162/1921. К 7642/1921. 136 SZSZBL V B. 181 65. köt. Kgy. 3/1931. К 2523/1931.
